A Tilos Rádió beszüntetését követelõk tüntetése 2004. januárban
Az animációs sorozat miatt büntetőfeljelentést tettek a kereszténydemokraták is. Nemcsak Magyarországon vált ki botrányt, hogy sokan sokféleképpen gondolkodnak arról, mi számít a vallási érzékenység megsértésének.

South Park, a stílusminta
Teknõs Miklós

A médiahatóság olykor erélytelen, gyakran tehetetlen és képtelen arra, hogy megvédje a nézőket és a szereplőket egyes műsorszolgáltatók ámokfutásától" - állítja Szalai Annamária. Az Országos Rádió és Televízió Testület fideszes delegáltja rendszeresen a jogsértő műsorok letiltását szeretné elérni. Erre aktuálisan két példát említ: a Mónika show-t és a Cool TV Hungarikum című rajzfilmsorozatát. Utóbbi elleni tiltakozásul szokatlan eszközt választott a Kereszténydemokrata Néppárt is: ismeretlen tettes ellen feljelentés tett. A sorozattal - amelynek egyik jelenetében például a Szeplőtelen fogantatás című pornófilmet forgatják, a felvételen pedig Szűz Mária svájci gárdistával szeretkezik - a KDNP szerint a tévécsatorna és az alkotók megsértik mások lelkiismereti és vallásszabadságát, kegyeletsértést követnek el és a vallási közösség elleni gyűlöletre uszítanak. A feljelentők úgy látják, hogy a Hungarikum "következménye lehet a temető- és templomrongálások, Szűz Mária szobrainak meggyalázása".

A rajzfilmet bepanaszolták, a médiahatóság vizsgálatot indított.

"Érthető érzékenység"

A Cool ügyvezetője, Kökény Tamás nem érti a tiltakozások miatt már éjféli kezdési időpontra tolt, 18 éves korhatárkarikával sugárzott rajzfilm körüli botrányt. Mint mondta, ők a - világszerte szintén botrányokat keverő - South Park amerikai animációs sorozat magyar verzióját akarták elkészíteni. (A BBC is készíttetett egy South Park stílusú rajzfilmet, úgymond a Vatikánt benépesítő korrupt, pedofil papokról. A brit közszolgálati tévé végül nem adta le a szériát, külföldön viszont értékesítették.)

A mintából nálunk igazán a botrányt sikerült megvalósítani, legalábbis György Péter szerint. Az esztéta úgy látja, hogy a Cool tévé esetében silány alkotásról van szó. A vallási érzékenységről megjegyezte: azok, akik saját hitüket belülről élik meg, az ezt érintő sérelmeket nehezen tolerálják. Az esztéta úgy látja: figyelembe szokás venni, hogy bár 15 éve Magyarországon senki nem marginalizálta az egyházakat, a rendszerváltás előtt ezt tették. Érhető hát az érzékenység.

Mindamellett nehéz megmondani, hogy Magyarországon miből lesz botrány. Nálunk például semmilyen indulatot nem váltott ki az a könyv, amit Görögországban lefoglaltak, a szerzőt pedig távollétében fél év börtönre ítélték. A képregényben Jézus részeges drogfogyasztó hippiként jelenik meg. A hatvanas évektől eltérően Hermann Nitsch sem kelt már akkora botrányt a munkáival, mint nálunk 1999-ben, amikor Semjén Zsolt, a KDNP mostani elnöke záratta volna be a budapesti tárlatot.

Máshol Potter is sok

Nálunk nem érte kritika a Harry Potter-sorozatot, holott az egyházi megítélésére jellemző, hogy XVI. Benedek még pápává választása előtt, 2003-ban azt írta a regényről, hogy "mélységesen eltorzíthatják a keresztény alapokat a még meg nem erősödött lelkekben".

Tomka Miklós vallásszociológus szerint nem lehet örökérvényű szabályt alkotni, amelynek segítségével megbecsülhető, hogy mely megnyilvánulások vagy műalkotások váltanak ki tiltakozást az egyház részéről. A hivatalos indoklásokból kiindulva az egyház akkor emeli fel a szavát, ha úgy találja, hogy a híveket a "legszentebb érzéseiben sértették meg". Ám annak, hogy mikor jön el ez a pillanat, nincsenek objektív mérőszámai. Mint amikor véletlenül szemtanúi leszünk egy utcai vitának: nehéz megmondani, melyik az a pont, amikor úgy érezzük, hogy közbe kell avatkoznunk.

A püspöki kar magatartását befolyásolják a sajtóban megjelent vélemények és a hívektől érkező visszajelzések, de sok múlik a katolikus vezetők személyes meggyőződésétől és habitusától is. Magyarország - vélekedett Tomka Miklós - ilyen szempontból megengedőbbnek tűnik, mint általában a nyugat-európai államok. Nálunk mintha a katolikusok alaposabban meggondolnák, mikor tiltakozzanak egy film vagy kiállítás miatt. A média önkontrollja ugyanakkor nagyobb Nyugat-Európában - tette hozzá -, a sajtó kevésbé ad teret azoknak a megnyilvánulásoknak, amelyek sértik a vallásos érzületet.

A Tilos, mint kivétel

Ez az önszabályozás Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című filmjének magyarországi tévés premierjén volt jól tetten érhető. Az akkor induló RTL Klub a műsorára tűzte, de a tiltakozások hatására nem sugározta. Ugyanakkor például a TV 2 annak ellenére indította el a Big Brothert, hogy Gyulay Endre katolikus püspök tiltakozott ellene.

Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja szerint nincs előre kijelölhető határa a vallási érzékenység megsértésének. Neki klasszikus esetként a Tilos Rádió ügye jut eszébe, amikor december 24-én mondta be a mikrofonba egy - mint később kiderült, részeg - műsorvezető, hogy legszívesebben kiirtana minden keresztényt. Ezt hatalmas botrány kísérte, tüntetés is volt a Tilos előtt, a rádiót pedig ideiglenesen elhallgattatta a médiahatóság. Szalai szerint azért tűnhetnek nagyobbnak ezek a botrányok, mint például egy kisebbségellenes kijelentés, mert az egyházak jobban szervezettek, mint a civil szervezetek.

A Cool TV a Hungarikum még hátralévő öt részét leadja. Többet viszont nem rendel. Ugyanakkor a társaság felmondta a magyarországi regisztrációját, és a román médiahatóság alá tartozik a jövőben. Kökény Tamás ügyvezető szerint ott a hatósági munka rugalmasabb, egyáltalán szóba állnak a műsorszolgáltatókkal és inkább bíznak a piac erejében, mint a szankcionálásban.