Hetvenezer számlát, rajtuk - átlagosan - 150 ezer forint megtakarítást számol a negyedik nyugdíjpillérben 2006 végére Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke. Szerinte így a nyugdíj-előtakarékossági számla - röviden: "nyesz" - bevezetésének első évében 10,5 milliárd forintnyi hosszú távú megtakarítás is keletkezhet.

A január elsejétől élő kedvezményes számlarendszer, a tőzsde élénkítésére hivatott "negyedik nyugdíjpillér", a szakértők szerint inkább a harmadik, öngondoskodó pillér egyik darabja. Az első pillért az állami nyugdíj jelenti, a másodikat a kötelezően fizetendő, ám örökölhető magán-nyugdíjpénztári megtakarítás, míg a harmadikat az öngondoskodás minden formája, az önkéntes nyugdíjpénztártól a biztosításokon át a most bevezetett nyugdíjszámláig. Mivel ugyanakkor a biztosításokat nem szokás nyugdíjrendszer részének tekinteni, az önkéntes pénztárakat hívják általában harmadik pillérnek. Így lett az új számlarendszer neve negyedik pillér.

Az új rendszer a nyugdíj-előtakarékossági számlára épül, amelyet pénzintézetek és brókercégek vezethetnek. A számlára befizetett pénzt nyugdíjba vonuláskor lehet felvenni, addig viszont a tulajdonos maga dönti el, hogy a megtakarított vagyont miben tartja (ez önkéntes nyugdíjpénztár esetében nem így van - a befektetési portfólió összeállítását ilyenkor a pénztár kezelői végzik).

A számlára befizetett összeg 30 százaléka (legfeljebb azonban évi százezer forint) az adóból levonható kedvezményként visszacsorog - vagyis évi 660 ezer forintos befektetésig 30 százalékos térítést ad az állam. Ez az önkéntes nyugdíjpénztárak kedvezményével azonos.

A tőzsde elnöke szerint a negyedik pillér nem konkurense az önkéntes pénztáraknak, csupán további, alternatív, megtakarításra ösztönző lehetőség. Előnye, hogy tudatos befektetői magatartásra serkent, mivel a számla tulajdonosa szabadon dönthet megtakarításai felől. Szalai-Berzeviczy Attila az MTI-nek nyilatkozva tegnap úgy vélte: a hazai bankok az alacsonyabb kamatkörnyezetben "ki vannak éhezve" minden új, a jutalékbevételek növelésére alkalmas termékre - így várhatóan többen piacra lépnek majd a konstrukcióval. De - tette hozzá - a brókercégek előtt is nyitva áll a lehetőség. Igaz, azt elismerte: az új intézményrendszer kiépülése éveket vesz majd igénybe.

A hazai pénzintézeti szektor azonban - egyelőre - jóllakottnak látszik: nyoma sincs a tülekedésnek. Január másodikán mindenesetre nehéz lesz olyan intézményt találni, amelynél nyitni lehetne "nyeszt". Mi legalábbis nem találtunk. Megkeresésünkre ez ügyben majdnem minden pénzintézet elutasítóan válaszolt - volt, aki az ünnepek közti szabadságolásra hivatkozott, volt, aki a folyamatban lévő munkára. Egyedül a Kereskedelmi és Hitelbanknál ígértek január végére új szolgáltatást - itt befektetési alapokat, állampapírokat, illetve tőzsdei részvényeket ajánlanának az új befektetőknek.

A Budapest Banknál az első negyedévre ígérték ugyanezt.

A Napi Gazdaságnak korábban a Citibank kitérő választ adott arra a kérdésre is, hogy egyáltalán indítanak-e ilyen szolgáltatást, nyilatkozatuk alapján az OTP-nél pedig inkább a bébikötvényszámlán dolgoznak, mint a nyeszen. A lapnak a HVB-nél sem mondtak konkrétumokat - holott a bank a BÉT legnagyobb tulajdonosa, és itt dogozik a tőzsde elnöke is. De a Concorde sem törekszik a piacvezető szerepre - bár a legnagyobb független hazai brókercégnek igencsak érdeke lenne a tőzsde élénkítése.

A lanyha lelkesedés oka valószínűleg a korlátozott jutalékrendszerben, illetve az előírások nehézségében keresendő. A törvény szerint az éves befektetési állomány egy százalékát jelentheti a díj, ami átlagosan (a százötvenezres befektetésre számolva) 1500 forintot jelent. Mivel azonban van minimum-előírás, a díj kétezer forint lesz. Ez persze egy meglehetősen magas jutalékokhoz szokott brókernek (banknak) nem ígéret.

Ráadásként a kötelezően ingyenes első értékpapír-vásárlás sem túl vonzó, mármint a szolgáltatónak: tulajdonképpen a brókernek vagy a banknak a nulláért kellene dolgoznia, hogy élénkítse a tőzsdei befektetéseket, ami egyedül ügyfelének lenne jó üzlet. Ehhez ráadásul fejleszteni kellene az informatikai rendszereket (például egy olyan programot kellene írni, amely nem terheli díjjal az első értékpapír-vásárlást, de a többit igen) - és persze ki kellene képezni az alkalmazottakat is az új termék eladására. Ez mind költség - igencsak gyér megtérülési ígéret mellett. A programfejlesztés - mondják egyesek - "szinte lehetetlen": ezért sokan "reménykednek" egy ésszerű módosításban is.

A törvényben meghatározott díjrendszer inkább egy banki számlavezetéshez illeszkedik - igaz, mivel nem kötelező tőzsdén, vagy legalább értékpapírban tartani a pénzt, erre is lehetőség van. Így viszont - vélhetően - a többség inkább ugyanott tartja majd a támogatott befektetését is, mint a többit: bankbetétben, vagy - legjobb esetben - állampapírban. Utóbbi jelenthet már némi üzletet mindenkinek - csak a tőzsde élénkítését nem hozza magával.

Nyugdíj-előtakarékossági számlát legalább ötezer forintos befizetéssel lehet nyitni. A nyeszt lehet készpénzes betéttel vezetni, de szabad a befizetésből tőzsdei részvényt, állampapírt vagy befektetési jegyet is vásárolni - mást viszont nem (így nem tőzsdei társaság papírjai is ki vannak zárva). A számla csak forintban vezethető. A törvény a számlavezetési díj maximumát az éves befektetési állomány egy százalékában szabja meg, ám egy minimum kétezer forintos díjat is előír. A jogszabály szerint a nyeszen minden tőkebefizetés utáni vásárlási tranzakció díjmentes, ám minden további tranzakció szabadáras. A számla örökölhető: az értékpapírban tartott összeg más nyugdíjszámlára utaltatható, vagy értékpapírformában sima értékpapírszámlára tehető át, a sima betétet pedig egy másik bankszámlán át felveheti az örökös.