Az amerikai műholdak katonai kezelésben vannak, egyszerre sugároznak kódolatlan, illetve titkosított, a kereskedelminél nagyobb pontosságú jeleket. Utóbbiakat nemcsak a hadihajók és repülőgépek használják, de ezek vezetik célra a nukleáris töltet hordozására is alkalmas manőverező robotrepülőgépeket, illetve a legkorszerűbb, precíziós bombákat is.
George W. Bush elnök tavaly utasította a Pentagont, hogy dolgozzanak ki tervet a GPS vészhelyzetben való leállítására, hogy a terroristák ne használhassák a rendszert. A civil Galileo-program szabályai a legvégső eseteket leszámítva garantálják a folyamatos szolgáltatást. Az amerikaiak azt is kifogásolták, hogy az európai rendszer egyik frekvenciája túl közel esett volna a Pentagon titkos hullámhosszaihoz. Katonai konfliktus esetén az amerikaiak zavarni akarják saját rendszerüket, hogy az ellenség számára megnehezítsék annak felhasználását. Az európaiak végül beleegyeztek a hullámhossz megváltoztatásába. Az USA bírálta azt is, hogy a Galileo-programban az EU-n kívüli Izrael és Ukrajna mellett Kína is részt vesz. Tárgyalások folynak a csatlakozásról Indiával, Marokkóval, Dél-Koreával, Norvégiával és Argentínával is. Az amerikaiaknak leginkább az nem tetszik, hogy elveszítik a globális helymeghatározás technológiai, kereskedelmi és katonai értelemben is rendkívül kifizetődő monopóliumát. Sokan máris az Airbus esetével példálóznak - a 70-es években indított európai repülőgépgyártó mára a Boeing globális versenytársává nőtte ki magát.