Amint azzal lapunkban is többször foglalkoztunk, az egészségügyi minisztérium egy novemberben meghozott rendeletben szabályozta, hogy decembertől hol alkalmazhatnak kemoterápiát. A döntés indoka: el akarják érni, hogy a betegek olyan helyen kapják meg a számukra szükséges kezeléseket, ahol biztosított a megfelelő szakembergárda és felszerelés - ebből következően több kisebb kórház kimaradt a rendszerből. Az onkológiai szakmai kollégium - sokak által vitatott - ajánlása alapján összeállítottak egy országszerte negyvennyolc intézményt tartalmazó listát azokról a kórházakról és klinikákról, ahol a jövőben lehetőség lesz a kezelésre. Csongrád megyében a Szegedi Tudományegyetem klinikája mellett a szegedi önkormányzati kórház, a szentesi és a deszki kórház szerepelt a listán, a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház viszont nem.

- Sok kis kórház nem került fel a listára azok közül, ahol eddig végeztek kemoterápiás kezeléseket - tájékoztatott Huszár András, az egészségügyi minisztérium egészségpolitikai főosztályvezetője, majd hozzátette: a kizárt intézmények között lehetnek olyan kórházak, amelyekkel szemben nem szakmai kifogás merült fel, hanem adminisztrációs hiba folytán nem kerültek be az új rendszerbe. Abban a főosztályvezető nem foglalt állást, hogy a hódmezővásárhelyi esetben melyik változat fordult elő. Kérdésünkre a főosztályvezető annyit mondott: a kimaradt intézmények panaszait a szaktárca kivizsgálja.

Kallai Árpád, az Erzsébet Kórház főigazgatója arról számol be: az osztályon évente több száz embert gyógyítanak fekvőbetegként, az ellátás jelentős részét a kúraszerű kemoterápiás kezelések adják, ezért azok felfüggesztése gyakorlatilag egyet jelentene a 2001-ben létrehozott húszágyas onkológiai osztály megszüntetésével. Az intézményvezető hangsúlyozza: a hatályos jogszabálynak akkor tettek volna eleget, ha nem folytatták volna tovább a kezeléseket - ha ugyanis azokat nem fizeti ki az OEP, a kórháznak veszteséget okoznak. A terápiákkal mégsem hagytak fel, mert ígéretet kaptak arra, hogy az egészségpénztár - az Egészségügyi Közlönyben nyilvánosságra kerültekkel ellentétben - továbbra is finanszírozni fogja a kezeléseket. A közelmúltban ezt a szaktárca immár hivatalos levélben is megerősítette.

A vásárhelyi infúziós kúrákat megszüntető döntésbe egyébként nemcsak a kórház, hanem a fenntartó önkormányzat és az érintett betegek sem nyugodtak bele, a páciensek egy csoportja - még a folytatásról szóló ígéret előtt - tiltakozásul aláírásgyűjtésbe kezdett.

Mihály Gáborné fél évtizede kényszerül kemoterápiás kezelésekre. Azt mondja: nagy csapás lenne, ha ezentúl a huszonöt kilométerre lévő Szegedre vagy Szentesre kellene átjárnia.

- Egy-egy kezelés súlyos mellékhatásokkal jár: van, aki szédül, más folyamatosan émelyeg, alig várja, hogy végre az otthonában ágyba kerülhessen. Ilyen állapotban buszra, vonatra szállni vagy a környező településeken élőknek a csatlakozásra várni épp olyan súlyos büntetés, mint maga a betegség - fogalmaz Mihály Gáborné.

Grezsa István, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke azon félelmének adott hangot, miszerint az onkológiai ellátóhelyek csökkenése egy lépés a városi kórházak bezárásához vezető úton. A képviselő a városbeliek számára hátrányosnak ítélt döntés napvilágra kerülése után azt sem zárta ki: ha a minisztérium nem korrigál, tiltakozásul demonstrációt szerveznek.

- Pillanatnyilag se tüntetésre, se aláírásgyűjtésre nincs szükség, a kezelések folytatódhatnak Hódmezővásárhelyen - erősítette meg Thurzó László, a szegedi onkoterápiás klinika egyetemi tanára, az onkológiai szakmai kollégium tagja. Hozzáteszi: az illetékes szakemberek egyetértettek abban, hogy az elfogadott rendelet több helyen módosításra szorul. Amíg ez nem történik meg, s nem vizsgálják meg érdemben az egyes intézmények által nyújtott ellátások minőségét, addig a vásárhelyi kezeléseket is fizetni fogja az egészségbiztosító. Thurzó László hangsúlyozta: januártól új szakfelügyeleti rendszer működik, az eddiginél átfogóbb és folyamatosabb szakmai kontroll valósul meg az onkológia területén. Akkor dől majd el, melyik intézményben folytatódhat a rendelés.

Kásler Miklós, a fővárosban működő Országos Onkológiai Intézet főigazgatója azt mondja: a rendelet mellékleteként közzétett intézménylista azon kritériumok alapján állt össze, amelyeket a személyi és tárgyi követelményekről a szakmai kollégium határozott meg. A főigazgató szerint a pácienseket daganatkezelésekre szakosodott centrumokban kell kezelni, mert ott speciális felkészültségű, a magas esetszámból adódóan megfelelő tapasztalatú orvosok dolgoznak, valamint rendelkezésre állnak a legkorszerűbb eszközök, gyógyszerek és terápiák, amelyek révén nagyobb az esély egy-egy daganat leküzdésére, mint ott, ahol nem tudják biztosítani a korszerű körülményeket és szakmai feltételeket. Kásler Miklós ugyan nem vitatja, hogy hosszabb átmeneti időt is lehetett volna hagyni az érintett intézmények számára, ugyanakkor leszögezi: szükségesnek tartja az onkológiai ellátás központosítását.