A pálos szerzetesek a János-hegy és a Hárs-hegy hágójában már a XIII-XIV. században megtelepedtek és kolostort létesítettek, amelyet utóbb Budaszentlőrincnek neveztek. A későbbiekben ez a földrajzi névként is használatos kifejezés lassan a feledés homályába merült, mivel az itteni fényes kolostor és templom, a mohácsi vész után romlásnak indult. A későbbiekben - egy közeli csárda nevére utalva - Szépjuhásznéként emlegették a környéket. Az Úttörővasútnak (ma Gyermekvasút) 1949-ben létesítettek itt állomást és köré gyönyörű parkot, s azt Ságvári Endréről Ságvári-ligetnek nevezték el. A budapestiek többsége ma is ezen a nevén ismeri, a hivatalos Szépjuhászné még nem ment át a köztudatba. A Volánbusz Rt. itteni megállóját Budapest-Tündérkertnek hívják.

A buszról leszállva, a város irányában néhány lépést visszasétálva találjuk a hajdani budaszentlőrinci pálos kolostor romjait feltáró helyszínt. Augusztusban helyezték föld alá az itt húzódó légvezetékeket, az erdészet jelentős anyagi hozzájárulásával. A szentélybe kő oltárasztal került, a déli oldalkápolna korhű téglaburkolatot kapott, és elhelyeztek információs táblát is, amely ismerteti: a pálos az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend, amely a XVI. század elején élte virágkorát.

A kolostorromok megtekintése után két szép sétát tehetünk a közeli erdős vidéken, a Szépjuhásznétól a Széher útig. A kényelmesebbek a kisvasút állomása alatt, a sétaút első elágazásánál jobbra tartanak, és szintben kissé leereszkednek, majd szinte vízszintesen haladnak az úgynevezett Mária sétányon. Jó negyedórai járásra az út másik, vízmosásos útba torkollik, és 150 métert lefelé haladva elérjük a beépített területet a Lipótmezei út és a Széher út sarkánál. Az utóbbin lesétálunk - balra a Ferenc kórházat látva - a 29-es autóbusz körforgalmi végállomásához.

Alig valamivel hosszabb, ha a kisvasúti állomás alatt az első elágazásnál balra, a mintegy 200 méternyire lévő következő elágazásnál pedig jobbra tartunk, és csakhamar átlépünk az apró síneken. Még négyszáz métert megyünk a Nagy- és a Kis-Hárs-hegy közti nyeregben, majd innen jobbra három perc alatt az utóbbi 362 méteres tetejére sétálunk fel. A csúcson az érdekes építésű, fából készült kilátó csupán két egymásba visszatérő lépcsősorból áll. A praktikus építmény tetejéről megdöbbentően érdekes, szokatlan látószögű körkilátásban gyönyörködhetünk. Feltárul a Kuruclesi- völgy, a Zugliget, a János-hegy, a Hármashatár-hegy, a Lipótmező, a Pasarét, de láthatjuk a távolabbi budai hegyvidéket is, amelyet északról a Pilis koronáz meg. A kilátótól visszatérünk az iménti hegynyeregbe, majd a néhány lépésnyire, balra letérő utat mellőzve megkerüljük a hegyet, és a kis pályatestet ismét átlépve az egykori Kis-Hárs-hegy megállónál, egy vízmosásos szakaszon leereszkedünk a Széher útra. Még mielőtt elérnénk a lakott övezetet, jobbról csatlakozik hozzánk a Mária sétány, amelyen kényelmesebben, bár kevesebb élménnyel juthatunk ugyanide.