Egyelõre nem indult meg az olcsóbb magyarországi gyógyszerek felvásárlása

Változnak-e a gyógyszerárak az EU-belépéssel? Maradnak-e az olcsó magyar gyógyszerek? Könnyebben és több patikaszerhez juthatunk-e majd? Íme, a leggyakoribb kérdések, amelyek a közvéleményt foglalkoztatták a csatlakozáskor.

Se jelentős drágulást, se más drasztikus változást nem hozott a gyógyszerpiacon az EU-tagság, és az orvosok sem változtattak gyógyszerfelírási vagy terápiás szokásaikon - legalábbis az érintettek szerint. A magyarországi gyártók és forgalmazók, illetve a patikák már jó ideje az uniós előírások szerint dolgoznak, az árak és támogatások meghatározása pedig továbbra is nemzeti hatáskörben marad. Az viszont igaz: az egészségbiztosítón nagyobb a nyomás, hogy több készítmény és gyorsabb elbírálással kerüljön a támogatott listára, az EU-ban pedig már a magyarországi árakat is figyelik. A félelmek ellenére egyébként nem kezdődött "párhuzamos kereskedelem": nem indult meg a még mindig olcsóbb magyarországi gyógyszerek felvásárlása.

- Mindinkább közelíteni kell az unió legalacsonyabb áraihoz, nem szabad nagyon kilógnunk (lefelé) a sorból. Az új készítményeknél ezt már mindenképpen figyelembe kell vennünk. Magyarország is bekerült a "nagy piacra", ahol nagyjából egységesek az árelvárások. Ezzel együtt a gyártók és a kormány közötti ármegállapodások határoznak továbbra is a készítmények befogadásáról és az árakról - mondja Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Szerinte a csatlakozással jelentősen gyorsult a döntés a magyarországi befogadásról, és a központi (uniós) törzskönyveztetés szintén javítja a hozzáférés esélyeit. Az EU-ban ugyanakkor nincs egységes támogatott lista: egy adott ország biztosítási rendszere határozza meg a támogatottságot, amely más országokban nem kötelező.

- Az egészségbiztosítónak egységes elvek és részletes indokok alapján, pontos határidővel kell döntenie egy-egy készítmény sorsáról. Az úgynevezett centrális (EU-szintű) törzskönyveztetés mellett a gyógyszerek forgalmazásának feltétele változatlanul a magyarországi törzskönyvezés és az, hogy a termék kapható is legyen - közli a vezető. Hozzáteszi, hogy a választék bővült, az engedélyeztetés mellett azonban a támogatás a kulcskérdés, hiszen ezek a készítmények az áruk miatt amúgy elérhetetlenek. Egy magyarországi receptet egy másik EU-tagállamban is kiválthatunk, ennek legfeljebb a pénztárcánk lehet az akadálya, a Magyarországon támogatott gyógyszerek ugyanis csak idehaza válthatók ki támogatással.

Ám Magyarország most (az érintett új EU-tagállamokkal közösen) az Európai Bizottsággal tárgyal, hogy kapjon időleges felmentést egy uniós jogszabály alól, amely megakadályozná a gyógyszergyárakat, hogy tízéves védettségi időszaknál korábban piacra dobhassanak generikus gyógyszereket - azaz az eredetivel megegyező hatású, de más nevű készítményeket. Az eredeti gyógyszereket védő jogszabály ugyan már életbe lépett, de a kérelmezők azt szeretnék elérni, hogy a generikus termékeket az előírtnál korábban értékesíthessék, ahogyan azt saját szabályozásuk eddig megengedte. Vagyis a most bevezetett tíz év helyett csak hat évre szóljon az adatközlési tilalom, amely akadályozza az innovatív készítmények "másolását". A szabály 2012-től változik, és azokra a készítményekre vonatkozik, amelyeket 2005. november elsejétől törzskönyveznek.

Egyes vélemények szerint a tárgyalások kimenetelétől a magyar gyógyszergyárak piaci helyzete függ: ha a szabály Magyarországra is érvényes, drágulnak a gyógyszerek. Ha a mentességet nem kapjuk meg, 2012 után évente tizenegymilliárd forint lakossági tehernövekedésre számítanak a szakemberek.