Rácz Jenõ egészségügyi miniszter és Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott tesztelte a vakcinát tavaly szeptemberben

Teknõs Miklós

Egészen pontosan hatásos a szárnyasok között terjedő H5N1-vírus ellen. Azaz, a hatóanyaggal beolthatják azokat a gazdálkodókat, akik a vírussal fertőzött szárnyasokkal dolgoznak, így ők nagy valószínűséggel nem betegednek meg. Így ezzel a szérummal a török áldozatok megmenthetőek lettek volna. A hazai kísérletek még nem fejeződtek be, a klinikai kipróbálás lezárása, illetve a zárójelentés elkészítése áprilisra várható.

Pillanatnyilag úgy tűnik, kizárólag a magyar vakcina ad védettséget a madárinfluenza ellen. A világ négy vezető gyógyszergyára is próbálkozik hasonló vakcina előállításával, de egyik sem jutott olyan messze, mint a magyarok.

A vakcina elkészítése jelentős eredmény, de csak a felkészülés egyik eleme. A szakemberek kidolgozták a tömeges oltás technológiáját. Felkészültek, ám ennél többet nem tehetnek. A világ most arra vár, hogy valahol kialakuljon a madárinfluenza-vírus emberről emberre terjedő változata. A H5N1-nek keresztelt madárinfluenza-kórság ugyanis rettentően változékony, de az emberről emberre terjedő forma még nem alakult ki.

A törökországi áldozatok egyikében a H5N1 egyik új mutációját azonosították be. Ez a változat képessé teheti a vírust arra, hogy az emberi orrban és a torokban található receptorokhoz kötődjön. A szakértők szerint ez a változás lehetővé teheti a H5N1-vírustörzs számára, hogy állatok helyett inkább az emberek körében fertőzzön, illetve a tüdők helyett az orr és a torok környékét támadja meg. Szerencsére egyetlen mutáció önmagában még nem elég az emberről emberre is hatékonyan terjedő változat megjelenéséhez.

Valószínű, hogy a mutációk egy bizonyos kombinációjának egyszerre több génben kell megjelennie. "Ahhoz, hogy létrejöhessen az emberek között is terjedni képes új változat, a vírus teljes genetikai anyagának mind a nyolc pontján mutációkra van szükség" - idézte az origo.hu a vírusok evolúciójával foglalkozó Edward Holmest (Pennsylvaniai Egyetem, Philadelphia). Ennek kis valószínűséggel ugyan, de megvan a lehetősége.

A kutatók folytatják a különféle madárinfluenza-vírusok genetikai állományának vizsgálatát, hogy megállítsák a vírus terjedését. Az új vírustörzsek megjelenése növeli ugyanis az emberre való átterjedés esélyét. (Ö. Z.)