Tüdõt készítenek elõ bécsi szállításra, ahol a magyar betegeket is transzplantálnak
Kovács Bence

Az Eurotransplant adatai szerint a súlyos betegeknek 70-80 százalék esélyük van rá, hogy két-négy napon belül új szervhez jussanak. A májátültetés után fellépő komplikációkba belehalt kislánynak, Rebekának a nemzetközi szervezet segítségével ez harminchat óra alatt sikerült. Az elmúlt napokban éppen ennek kapcsán már az egészségügyi miniszter vetette föl: készítsük elő az esetleges tagságot.

Arie Oosterlee, az Eurotransplant igazgatója szerint a várólista hosszú, a szervek átadásáról nem nemzeti hovatartozás, hanem kizárólag orvosi kritériumok alapján döntenek. - A legfontosabb az országok közti egyensúly, ezt pedig segítheti az a kitétel, hogy egy kapott szervért cserébe az adott országnak szintén szervet kell adnia. A tagországok között ugyanis eltérő az adakozási készség, és ezzel a módszerrel ösztönözhető a lakosság, hogy segítsen saját honfitársainak - fogalmazott a vezető, aki szerint elsősorban az eredményesség és a teljesen átlátható rendszer hatására a csatlakozás után javul a transzplantáció szemlélete. Magyarországon többen, elsősorban a transzplantáló orvosok tartanak attól, hogy a mamutszervezet inkább csak viszi a hazai szerveket, és nem könynyíti majd a szervadományozást.

- Aggályos lehet, hogyha át kell adni a várólistát, a donorszerv elsődleges helyéről az Eurotransplant hozza meg a döntést, igaz, ez átláthatóvá is teszi a rendszert - mondja Borsi József, az itthoni szervezet, a Hungarotransplant vezetője. Szerinte nem igaz, hogy a csatlakozással kiáramlanak az országból az átültetésre alkalmas szervek. Az adatokból ugyanis egyértelműen kiderül, hogy az adott és kapott szervek számában egyensúly van.

- Az kétségtelen, hogy a sürgős betegek előnyt élveznek. Ez azonban az együttműködés előnye is. Ahogy vitathatatlan az is, hogy a szervezési, szállítási költségek megdrágítják a folyamatot, ezért azonban sok beteg lényegesen nagyobb esélyt kap az életre. A sürgősségi listán levő betegek szervhez jutási esélye ugyanis sokszorosára nő. Akárcsak a régóta várólistán lévőké, a gyermekeké - állítja a Hungarotransplant vezetője.

Az 1967-ben alapított Eurotransplant kezdetben csak a vesére várókat gyűjtötte össze, és igyekezett a jelentett szerveknek mind eredményesebben "befogadót" találni, illetve fordítva. Az eredetileg veseközvetítésre kitalált szervezet a hetvenes évek végére már a májátültetésekben is segített, majd pár év múlva már a szív, a tüdő és a hasnyálmirigy is a listára került. Pillanatnyilag hat ország hetvenöt intézménye tag a szervezetben, és mintegy tizenötezren vannak a várólistákon. A legfőbb cél az, hogy a tagországok területén élők a számukra leginkább alkalmas donorhoz jussanak a lehető legrövidebb idő belül, illetve azok a szervek, amelyeket az adott országon belül nem használnak föl, semmiképpen se vesszenek kárba.

A szervezet tulajdonképpen közvetít a donor és a beteg között, kulcsszerepe van abban, hogy a szerv a legjobb helyre jusson. Nyilvántartásában minden lehetséges szervre váró páciens szerepel a vércsoport, a betegség típusa, a sürgősségi fok szerint, illetve az is, hol végzik majd a szervátültetést. Mindezeket a központi számítógépes rendszer adatbázisa tárolja. Ezzel a beteg felkerül a közös várólistára, innen indul a várakozási idő, vese esetén ezt az első dialíziskezeléstől számítják. Abban a pillanatban, ahogy az Eurotransplant régiójában bárhol várhatóan donort jelentenek, annak szintén minden paramétere bekerül a rendszerbe, majd a rendszer kiválasztja, kinek felel meg leginkább az új szerv. Az, hogy a szelekcióban mi dönt, szervenként eltérő, a vércsoport, a sürgősség és a várakozási idő minden esetben mérvadó. Amint a számítógép kiadta az eredményt, a személyzet azonnal felveszi a kapcsolatot a transzplantációra készülő intézménnyel, ahová minden adatot elküld, és ezzel egy időben a szállítást is szervezi. Az egész folyamat pár óránál tovább nem tarthat.

Spanyol donorrekord

Magyarországon azon elhunytak szerveit, akik életükben nem tiltakoztak ez ellen, kivehetik. A jogszabály szerint utólag kell a családot értesíteni a kivételről. Ennek ellenére a mindennapi gyakorlat az, hogy a hozzátartozók tudtával végzik a szervkivételeket Magyarországon is, és nemegyszer a család ellenérzése akadályozza a donációt. Svédországban, Ausztriában, Portugáliában és Finnországban - hasonlóan Magyarországhoz - a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy mindazok szervdonorrá válhassanak, akik életükben ez ellen nem tiltakoztak. Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Belgiumban, Luxemburgban és Franciaországban is ez utóbbit teszik lehetővé a jogszabályok, ám a gyakorlatban mégis csak azoknak veszik ki a szerveit, akiknek a rokonaik is hozzájárulnak a szervkivételhez.

Európában azonban több országban más a helyzet: előzetes hozzájárulás kell a szervkivételhez Nagy-Britanniában, Írországban, Dániában, Hollandiában és Németországban, e nélkül viszont a szervkivétel tilos.

Agyhalál a feltétel

Az utóbbi évtizedekben az agyhalál fogalma a szervátültetés szempontjából vált fontossá. Az agyhalott személyek szíve még dolgozik, így donorok lehetnek. Ha a szív is megáll, már csak a veséket lehet átültetni. A fejlett országok többségében törvény határozza meg az agyhalál fogalmát. Több országban azonban erős, elsősorban kulturális gyökerű tiltakozás akadályozza az ilyen donációkat.

A szervátültetés

Az agyhalott donorból történő szervátültetés ma a legelterjedtebb transzplantációs eljárás. Az életkor és a szervek állapota dönt arról, alkalmas-e az elhunyt donációra. A vese és a máj esetében a legtöbb országban körülbelül hetvenöt év a korhatár. A kivétel feltétele többnyire, hogy a szív még dobogjon, és csak az operáció után állítják le a szívműködést. Ritkább esetben szívhalál esetén is történik donáció. Ilyenkor 30-45 percen belül kell kivenni, de már csak a vesék "használhatók".

Eurotransplant-szervátültetések az elmúlt két évben

Forrás: www.eurotransplant.nl

Vese Máj Máj (nem egész) Szív