Változást javasolnak a közétkeztetési menüsorban: az ötlet az élelmiszergyártóktól származik

Kovalovszky Dániel

A cukor, a só és a tészták túl gyakori szereplői a közétkeztetésnek, míg a zöldségek, a gyümölcsök és a barna kenyér alig-alig, hal pedig szinte egyáltalán nincs a menüsorokban. S bár elsőként a büfék kínálatához "nyúltak" hozzá a szakemberek, a fiatalok étkezési szokásait inkább befolyásoló közétkeztetés most kerül napirendre.

- A kezdeményezés az élelmiszergyártók, illetve gyermek-egészségügyi szakemberek ötlete volt. Elsőként mintákat állítunk, s ezek alapján ajánlásokat adunk, amelyeket minden, a közétkeztetésben részt vevő megkap. Aztán az iskolai vezetők, illetve az iskola-egészségügy szereplői, az orvosok és a védőnők kapnak vétójogot arra, hogy kivel és milyen feltételekkel kössön az adott intézmény szerződést - mondta lapunknak a Népegészségügyi Programiroda vezetője, Kökény Mihály.

Az egészségügyi szakemberek szerint a legfontosabb a meglévő, pontos szabályok betartatása lenne. - Kész ajánlások vannak, amelyeket eljuttattunk az illetékesekhez, ezek alapján kellene befolyásolniuk a menzák kínálatát - állítja dr. Mramurácz Éva. Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet szakembere szerint a közétkeztetés erősen hat a táplálkozási szokásokra, a rosszul megválasztott ételeknek szerepük van abban, hogy folyamatosan romlik a gyerekek egészsége.

A fiatalok körében egyre gyakoribb a helytelen táplálkozásból származó betegség. Egyre több a túlsúlyos, a magas vérnyomású és a cukorbeteg gyermek, s mind több a kórosan sovány fiatal is: a kövérek két százalékának már most magas a vérnyomása.

Az óvodai és az iskolai étkeztetés reformjában a szakemberek szerint nemcsak az egészségesebb ételek szerepeltetése fontos, hanem az is, hogy ezek elérhetőbbek legyenek. A gyerekek rendszertelen, egészségtelen étkezésének ugyanis anyagi okai is vannak. A felmérések szerint a zöldség és a gyümölcs fogyasztásának hiánya sokkal inkább a szegényebb családokra jellemző.

Egy fővárosi kutatás szerint minden negyedik budapesti diák nem jut ebédhez, hazánkban mintegy húszezer iskoláskorú gyermek éhezik, és közel százezren alultápláltak. Sokan közülük az iskolán kívül egyáltalán nem jutnak élelmiszerhez, pedig az iskolai ebéd a napi tápanyagszükségletnek csupán a 35 százalékát biztosítja, és a háromszori étkezés is csak a 65 százalékát fedezi. A szakemberek szerint az egyébként rossz minőségű közétkeztetésben résztvevők táplálkozása még így is kiegyensúlyozottabb, mint azoké, akik nem fizetnek be a menzára.