A kellemetlenségeket - amelyek leggyakrabban álmosságban, alvászavarban, kimerültségben, nyomott hangulatban, esetleg migrénszerű tünetekben jelentkeznek - nem csak az utazók szenvedik el. Azok is tapasztalják, akik éjszaka dolgoznak, sőt a tüneteket a tizenévesek is jól ismerhetik, ha nem alszanak legalább kilenc és fél órát.

A szokásos életvitel során szervezetünk kiválóan alkalmazkodik a sötétség és a világosság változásaihoz azzal, hogy az éjszakát teljes nyugalomban töltjük, és aktivitást csak napfelkelte után fejtünk ki. Ha így élünk, akkor belső óránk szinkronban van a külvilággal. Az egészséges embernek ilyenkor nincsenek panaszai. A szinkron azonban nyomban felborul, amint a szervezet belső órája más ritmust követ, mint a külvilágé. Ezt bárki megfigyelheti, amint azt is, hogy sötét szobába zárva az alvás és az ébrenlét 30-50 órás ciklusokat mutat.

A tapasztalatok hátterében az a tény áll, hogy szervezetünkben számos hormon 24 órás ritmusban termelődik, és testhőmérsékletünk is ilyen periódusokhoz, tehát a Föld forgásának üteméhez alkalmazkodva változik. A hormonok egyike, a melatonin, amelyik részben felelős azért, hogy mikor alszunk, csak éjszaka képes termelődni. Amikor elrepülünk olyan kontinensre, ahol akkor van éjszaka, amikor nálunk nappal, akkor az ottani sötétség idején nem tudunk mélyen aludni, mert biológiai óránk nem készteti a melatonin termelését. Ahhoz, hogy akkor termelődjön a melatonin, amikor tartózkodási helyünkön éjszaka van, és ennek következtében jó mélyen tudjunk aludni, a megfigyelések szerint annyi napra van szükségünk, ahány időzónát a levegőben átutaztunk. Más szavakkal: minden átrepült időzóna okozta kimerültség kipihenéséhez kerek 24 órára van szükségünk. A kutatók azt is megfigyelték, ha a Föld forgásával ellentétes irányba, tehát kelet felől nyugatra utazunk, akkor az úgynevezett jet-laget, vagyis az ismert tünetegyüttest súlyosabban szenvedjük el, mint amikor utunk keleti irányba vezet.

A turisták számára az orvostudomány még nem ismer védekezési módszert. Az viszont már tudható, hogy az eleve beteg embereknél az időzónák gyors keresztülutazása súlyosabb bajokat is okozhat, mint az egészségeseknél. Az epilepsziásoknál a kimerültség fokozhatja a rohamkészséget, a cukorbetegeknél felbomolhat a szénhidrátháztartás, a hipertóniásoknál könnyebben támadhatnak vérnyomáskiugrások, a skizofréniára hajlamosak betegsége manifesztálódhat, a gyengébb immunrendszerűeket könnyebben fertőzhetik meg kórokozók, másoknál szexuális rendellenességek léphetnek fel, állítja az orvos-meteorológus. (G. Zs.)