Gráf József

Gombos András elmondta: magyar kutatók nemrégiben újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy az unióban szabadon forgalmazható genetikailag módosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek.

A kutatók szerint csapadékos időjárás esetén e fajták toxin-, azaz mérgezőanyag-tartalma több ezerszerese lehet annak, mint amit a hagyományos permetezőszerek tartalmaznak.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Növényvédelmi Kutatóintézete, valamint a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja, továbbá a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai azt is kimutatták, hogy az unióban engedélyezett - kukoricamoly-rezisztenciát biztosító - úgynevezett MON 810-es fantázianevű kukoricafajta mérgező anyaga nehezen bomlik le a talajban, aminek kedvezőtlen hatása lehet a talajképző mikroorganizmusokra. Emellett a toxintartalmú pollen veszélyt jelenthet egyes rovarfajokra is, például a nappali pávaszem hernyóira.

Ezért a szakértők szerint továbbra is indokolt fenntartani Magyarországon a tavaly januárban bevezetett tiltást ezekre az unióban már engedélyezett génmódosított kukoricafajtákra. Így továbbra sem lehet Magyarországon köztermesztésben nevelni génmódosított kukoricafajtákat.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hozzátette, hogy a GMO-mentesség Magyarország számára gazdasági érdek is, mivel nagy vetőmag előállító ország.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány január 31-i ülésén elfogadta a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelemről szóló kormányrendeletet. Ez lehetővé teszi a kis- és közepes gazdálkodóknak, hogy a számukra előírt folyékony és szilárd trágyák biztonságos tárolására szóló kötelezettségeiket 2009. október 31-ig teljesítsék szemben az eredeti, idei év elejére előírt határidővel.

Gombos András utalt ugyanakkor arra, hogy a nagy állattartó telepek számára, amelyek az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz (IPPC) kötötten működnek, a környezetvédelmi előírások teljesítése az eredeti határidőre, azaz 2007. október 31-re továbbra is kötelező.

Gráf József az MTI kérdésére közölte: jelenleg az állattartó telepek mintegy 80 százaléka még nem tud eleget tenni a nitrát-szennyezés elkerülését szolgáló előírásoknak. A miniszter szerint azonban az állattartó telepeken a technológiai felülvizsgálat megkezdődött, mivel a trágyát a továbbiakban biomassza alapanyagként is lehet majd hasznosítani, így nem biztos hogy minden esetben drága beruházással kell megoldani e kérdést.

(MTI)