Zavadszky Gábort 31 évesen temették el

Sebõk Anikó 27 évet élt

A sort a focista Fehér Miklós nyitotta, Ferenczi Anett színésznő és Sebők Anikó énekesnő folytatta. A gyászlistán szerepel a szintén labdarúgó Zavadszky Gábor és a napokban elhunyt Bánka Kristóf. A tragikus esetek értetlenséget keltenek és kérdéseket vetnek fel.

- Máig sem tudom felfogni, hogy valakivel, aki makkegészséges, 27 éves korában egyszer csak tüdőembólia végezzen - mondja Kémeri Péter, Sebők Anikó volt zenész- és élettársa. - Az egész történet hihetetlen számomra. Az esti koncertre készültünk, Velencén léptünk volna fel. Igazi megmérettetés lett volna, nagyon izgultunk. Anikó néhány órával a koncert előtt váratlanul rosszul lett. Az énekesnő a kilencvenes években a C' est la vie nevű lányzenekarral kezdte pályafutását. Sikert siker követett, korosztálya egyik népszerű személyiségévé vált. A nagy kiugrást új, saját maga által alapított együttesével képzelte el, a Jetával.

- Igazi profi zenekart akart összehozni, ezért erőteljes munkába kezdett - emlékezik vissza Péter. - Új technikával szeretett volna énekelni, ezért tavaly tavasztól két tanárt is felfogadott. Amikor csak tehette, gyakorolt. Ha éppen nem énekelt, akkor edzett. Fontos volt számára az egészséges életmód, a rendszeres sportolás. Egyik kedvenc időtöltése a búvárkodás volt. Bár hajszolt életet élt, egészségügyi problémái tudtommal nem voltak.

Anikó júliusban kisebb autóbalesetet szenvedett Budapesten. Az ötven kilométeres sebességgel haladó kocsit barátnője vezette, amikor összekoccantak egy járművel. A szemtanúk azonnal intézkedtek, rendőrök és mentősök siettek a helyszínre. Mivel sérülés nem történt, nem volt szükség orvosi ellátásra. A lány tíz nap múlva - a velencei koncert előtt - hirtelen rosszul lett: fájlalta a mellkasát, nem kapott levegőt, hányt. Mire Péter mentőt hívott, Anikó valamivel jobban érezte magát.

- Bocsánatot kért a mentősöktől, hogy fölöslegesen riadóztattuk őket - idézi fel az eseményeket a fiatalember. - Ők még háromnegyed óra hosszat tanakodtak, hogy mit tegyenek, majd megállapították: Ancsa pánikbeteg. Mondtam nekik, hogy ez azért is valószínűtlen, mert a barátnőm rendszeresen búvárkodik. Néhány percnyi morfondírozás után végül úgy döntöttek, hogy mégis kórházba szállítják. Anikó a karomba kapaszkodott, és együtt kisétáltunk a mentőautóhoz. Közben egyre rosszabbul lett. A kórházban ide-oda tologatták, orvosok, nővérek rohangáltak körülötte. Végül bevitték az egyik műtőbe. Magamba roskadva vártam körülbelül két órát. Aztán kijött az orvos, és közölte a tragikus hírt.

Az első orvosi vélemények szerint tüdőembólia okozta a lány halálát. A szakemberek azonban nem nyugodtak bele, még hónapokig kutatták a hirtelen halál okát, a vizsgálatokat éppen a napokban fejezték be. A zárójelentés megerősíti az előzetes diagnózist, vagyis bizonyossá vált, hogy Sebők Anita a tüdőembóliába halt bele.

Hasonló körülmények között hunyt el - szintén tavaly - Ferenczi Anett színésznő is. A fiatal művész a Miskolci Nemzeti Színházban a Quasimodo című darabbal lépett volna fel, de az első felvonás alatt roszszul lett. Kollégái azonnal hívták a mentőket, de a gyors orvosi segítség sem mentette meg a 25 éves lány életét. Ferenczi Anett halálának pontos oka - családja kérésére - nem került nyilvánosságra. Annyit lehet tudni: feltehetően agyér-embólia lépett fel nála.

Otthonában halt meg a múlt hét végén a 24 esztendős Bánka Kristóf. Halálát az első orvosi vélemények szerint szívinfarktus okozta. Mostanra az orvosok azzal egészítik ki ezt a diagnózist, hogy a fiatal labdarúgó "túlterhelhette" a szervezetét. Bánka Kristófot tehetséges játékosnak tartották, rendkívül jó fizikumú, erős alkatú futballista volt, ezért is érthetetlen, miként kaphatott szívinfarktust.

Valamivel több mint két éven belül ő a harmadik, kilenc éven belül pedig a kilencedik magyar focista, aki fiatalon halt meg. Fehér Miklós 2004 januárjában a pályán, Zavadszky Gábor két évvel később, 2006 januárjában ciprusi otthonában vesztette életét. Mintha az ő esetében is az előbbi történetek ismétlődnének: a szakvélemények szerint Miklósnak a szíve nem bírta a rendkívüli terhelést, Gábor egy sérülést követő tüdőembólia következtében hunyt el. Korábban a szintén labdarúgó Dárdai Pál testvére, Balázs hunyt el kísértetiesen hasonló körülmények között. A pályája elején járó focistánál az orvosok szerint egyértelműen a túlzott terhelés okozta a szív hirtelen leállását.

- Mind több az élsportoló, így statisztikailag is nagyobb a kockázata annak, hogy ilyen szerencsétlenségek történjenek. A verseny rendkívül éles, mind kevésbé pihenik ki a sportolók egy-egy betegségüket, inkább időnek előtte folytatják a kemény edzéseket - mondja Frenkl Róbert, a sportorvosi tudományok doktora, aki szerint akár egy ki nem kúrált vírusfertőzés is okozhat tragédiát. Ezzel együtt az egyetemi tanár szerint azt is tudomásul kell venni, hogy a különböző teljesítményfokozó szerek ma már a versenyport részévé váltak, s használatuk nem zárható ki.

Bakanek György, a Magyar Olimpiai Bizottság orvosi bizottságának tagja, doppingszakértő szerint minden eset más.

- Ma már csak a legjobb fizikumú és tökéletesen egészséges fiataloknak engedélyezhető az élsport, hiszen a nagy terhelés olyan rejtett szívhibákat is kihozhat, amelyek a hétköznapi életben talán soha nem okoznának panaszt. Ennek alapján valóban kijelenthető: összefüggés van a már-már extrém terhelés, a fokozott túlhajtás, valamint a szívproblémák között - mondja Bakanek György.

Sidó Zoltán kardiológus, a Honvéd Kórház osztályvezető főorvosa tizenöt éven át foglalkozott versenysportolókkal. Ő vitatja, hogy több tragédia lenne mostanában, mint akár tíz évvel ezelőtt volt. Az azonban, hogy a sportolók nem veszik komolyan és nem pihenik ki betegségeiket, szerinte is igaz. Pedig egy-egy banális tünet a nagy fizikai terheléssel együtt, akár vérellátási zavarokat is okozhat. Sidó Zoltán úgy látja: az sem mindegy, hogy milyen sportágról van szó. A labdajátékoknál - a focinál, a kosárlabdánál vagy a rögbinél - hirtelen, rövid szakaszokban kell rendkívül nagy teljesítményt nyújtani, ami a szívet jobban igénybe veszi, mint a nagy, de állandó és egyenletes erőkifejtés. A szakorvos szerint a sportolóknál ráadásul minden olyan káros szenvedély fokozott terhelést jelent, mint a dohányzás, a drogok vagy az alkohol. Az élsportolóknál a másnaposság is nagyon veszélyes lehet: tragédiához vezethet, ha egy átmulatott éjszaka után extrém terhelést kap a kimerült, kizsigerelt szervezet.

- Annyira nagyok a követelmények, oly gyors a tempó, hogy a tragédiák már szinte törvényszerűek - állítja Horváth Iván kardiológus, aki a pécsi katéteres labor vezetőjeként naponta fogadja a szívpanaszokkal érkezőket. Szerinte folyamatosan és látványosan nő a fiatal páciensek száma. Míg korábban tizen-huszonévesek alig-alig kértek segítséget, most havonta két-három eset biztosan előfordul, s nem ritka az sem, hogy fiatalok szervezetébe szívkatétert kell beültetni.

- Tudatosítani kellene, hogy mindenféle drog vagy testnövelő szteroid használata pusztítja a szervezetet - mondja a főorvos. - Amikor fiatalok a szívinfarktushoz kísértetiesen hasonló panaszokkal jönnek hozzánk, például egy átmulatott hétvége után, egyből a toxikológiára küldjük őket. Először megpróbáljuk kizárni a drogfogyasztást, hiszen a kokain az egész szervezetben komoly "zavarokat" okozhat, az infarktuséra emlékeztető tünetekkel.

Általánosságban véve van tehát magyarázat a hirtelen halálesetekre, még ha a konkrét ügyekre nincs is. Jákó Péter, a Magyar Sportorvosok Társaságának elnöke a Magyar Televízió Este című műsorában a napokban úgy nyilatkozott: "Az ilyen jellegű halálesetek sokszor hosszú-hosszú évekig felderítetlenek maradnak. Nem kerülnek nyilvánosságra azok az adatok, amelyek egyértelműen tisztáznák, mi volt a halál bekövetkeztének oka."