Az építési hulladékot õrlõ masina 100-120 települést tud kiszolgálni

Az állati hulladék kezelése a helyi önkormányzatok kötelező feladata, melynek részeként meg kell oldani az elhullott tetemek szállítását, illetve tárolását. Erre két megoldás lehetséges: az egyik az, hogy naponta elszállítják a tetemeket a megfelelő helyekre, a másik, hogy egy befogadótelepet létesítenek, ahonnan meghatározott időközönként viszik el a maradványokat. A jogszabályi előírások alapján 2005-től a településen keletkező állati hulladékot (tetemet) az ártalmatlanítás időpontjáig őrzött, zárt helyen, hűtve kell tárolni.

A hajdúsági város korábbi állatihulladék-lerakója, gyepmesteri telepe, illetve az állati hulladék kezelésének módja nem felelt meg a mind szigorúbb környezetvédelmi, állat-egészségügyi és közegészségügyi elvárásoknak, ezért azt a hatóságok bezárták. A 2004 júliusában megjelent Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) állati hulladékok kezelésére is kiírt pályázatot. Ekkor született a gondolat - tudtuk meg Mészáros Sándortól, a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Rt. vezérigazgatójától -, hogy az állati hulladék kezelését nem helyi, hanem kistérségi szinten kell megoldani. Hajdúszoboszló Hajdúszováttal, Ebessel, Nagyhegyessel, Nádudvarral és Kabával közösen 2004 októberében nyújtotta be pályázatát egy korszerű állatihulladék-kezelő telep létrehozására. A projekt összköltsége 60 millió forint volt, amelyet a KIOP 95 százalékkal támogat - hazai központi költségvetési forrásból 12 milliót, uniós forrásból 45 millió forintot kapott a város, melyhez a szükséges 3 millió forint önerőt a hajdúszoboszlói önkormányzat a konzorcium nevében átvállalt.

A pályázat tartalmazta a kóbor és beteg állatok befogadására alkalmas gyepmesteri telep kialakítását is, de azt a pályázat kiírói nem találták támogathatónak. A városi önkormányzat polgármesteri hivatala azonban úgy döntött, hogy a gyepmesteri telep létesítése nem maradhat el, ezért azt saját erőből (igaz, kisebb méretben) a beruházás végére megépítette.

Az elkészült állatihulladék-kezelő telep hűtőkamrájában lehetőség van az elhullott kis és nagyobb testű háziállatok gyűjtésére, illetve az ártalmatlanításra történő elszállítás időpontjáig az előírás szerinti tárolására - maximum egy hétig. A városi Inert hulladékgyűjtő telep közvetlen szomszédságában megépült feldolgozó természetesen megfelel az Európai Unió előírásainak. A műszaki átadás-átvétel 2005 decemberében megtörtént, jelenleg az üzembe helyezés folyik. A beruházás értékét és jelentőségét növeli, hogy a régióban ez az első olyan környezetvédelmi beruházás, amely uniós támogatásban részesült.

A településeknek az állati tetemek kezelése mellett az építési törmelékek feldolgozása is gondot okoz. Az ország bármely pontján találni építési hulladékot a sínek mentén, árokpartokon, dűlőutak közelében. Az illegális elhelyezés ugyanis sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldás, mint a lerakókba szállítani a hulladékot, ráadásul a lerakóknak is csupán egy része alkalmas a biztonságos tárolásra. Arról nem is beszélve, hogy az építési-bontási hulladékok egy része újra felhasználható. A felhasználásra, a hulladék kulturált kezelésére szövetkezett a közelmúltban hatvanhat borsodi település.

A Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ kiépítése évekkel ezelőtt indult. 2001-ben felépült Borsod-Abaúj-Zemplén megye - 2005-ig egyetlen - uniós normáknak megfelelő hulladéklerakója, kiépült a korszerű hulladékkezelés logisztikai, tárgyi és informatikai háttere, bevezették, majd bővítették a lakossági szelektív gyűjtést. Ezt követően vetődött fel, hogy szükség lenne egy építési-bontási hulladékot feldolgozó üzemre is.

Tokaj és Bodrogkeresztúr közös pályázatát további 64 abaúj-zempléni önkormányzat támogatta. A támogatási kérelmet 2004. június végén nyújtották be, akkor a mintegy 30 értékelt pályázatból 6 kapott támogatást. A hat nyertes pályázat közül kettő építési-bontási hulladék kezelési technológia megvalósítását vállalta fel. A borsodi fejlesztést jóváhagyó döntés 2004 őszén született meg.

A kivitelezés tavaly áprilisban kezdődött, az üzem idén március 31-re szerkezet- és üzemkész állapotban lesz, az átadást áprilisra tervezik. A félmilliárdos fejlesztés 75 százaléka uniós, 20 százaléka költségvetési (KIOP-) pénz volt - mindössze huszonötmilliót kellett az érintett önkormányzatoknak előteremteniük. Az üzem felépítésével 1,7 milliárd forintra emelkedett a térségi hulladékkezelés fejlesztésére az elmúlt 5 évben fordított pénz. Lengyel Attila környezetvédelmi főmérnök, a központot jelenleg működtető Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. környezetvédelmi főmérnöke lapunknak elmondta: 2010-re a jelenlegi 66 település helyett már 100-120 önkormányzatot tudnak kiszolgálni.

Az évente százötvenezer tonna hulladék feldolgozására alkalmas üzemben betonból, vasbetonból, téglából, cserépből, kőzetből, bányameddőből, vegyes bontási hulladékból, törmelékkel kevert termőföldből, illetve aszfaltból készül alapanyag. Az itt gyártott alapanyagokat felhasználhatják út- és mélyépítésnél, építőipari termék és aszfalt előállításánál, transzportbeton és betonelem gyártása során. A termelési folyamat teljesen automatizált. Az üzemcsarnok hangszigetelt, belső porelszívással és zsákos porleválasztással is el van látva, mint ahogy az egy nívós környezetvédelmi fejlesztés esetén el is várható.

Lengyel Attila szerint a felépült üzem az első kézzelfogható lépés az érdemi hulladékgazdálkodás felé, hiszen megteremtődik a lehetősége a helyben keletkező hulladékok feldolgozást követő hasznosításának.

Egyébként az abaúj-zempléni hulladékgazdálkodási rendszer teljes kiépítésének terve szerepel a második nemzeti fejlesztési tervben, így várhatóan hamarosan benyújtható az önkormányzati társulás 8 milliárd forintot meghaladó újabb támogatási kérelme Brüsszelbe.