Mindenképpen tisztában kell lennie az alkalmazotti kedvezményre vonatkozó szabályokkal annak, aki kézzel tölti ki adóbevallását. Bár az adójóváírásról szóló másfél oldalnyi tájékoztatót meglátva sokan gondolhatják úgy, inkább az adóhivatal honlapjáról töltik le a bevallást, a számítógépes program csak egy piros számmal jelzi, hogy a meghatározott jövedelem mellett mennyi alkalmazotti kedvezményt lehet igénybe venni. Az adózóknak a mellette levő rubrikába önállóan kell beírniuk az öszszeget. Angyal József adószakértő - aki egyben a Vénusz Szoftver Kft. ügyvezető igazgatója - úgy véli, elvárható lenne a kitöltőprogramtól, hogy az adójóváírást automatikusan feltüntesse a bevallásban, és az adózók ne tévedhessenek a saját kárukra. Az ellenőrző program arra ugyan figyelmeztet, ha a lehetségesnél több kedvezményt próbálnánk meg érvényesíteni, arra viszont nem, ha kevesebbet. Hibázni pedig nem nehéz, elég, ha valaki készpénznek veszi a munkáltatójától kapott igazoláson feltüntetett adatokat. Előfordulhat, hogy a kifizetők nem a ténylegesen járó adójóváírást vették figyelembe az adóelőleg kiszámításánál. Például amiatt, hogy ezt nem az év elején, hanem csak később kérte a munkavállaló. Mindezek tükrében jobban teszik az adózók, ha a számítógépes program által pirosan jelzett összeget egyszerűen beírják a mellette levő rubrikába, és nem a munkáltatótól kapott papír alapján írják be az adójóváírást.

A kitöltési útmutató hat példát sorol fel, amikor az általánostól eltérő módon kell kiszámolni az alkalmazotti kedvezményt. Egyebek között figyelni kell arra, ha az adózónak nemcsak munkaviszonyból, hanem egyéb forrásból származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelme is van. Ilyenek lehetnek például a vállalkozói kivét, illetve a más önálló tevékenységből, mint az ingó vagy ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek. Utóbbiak ugyanis megnövelik az összevont adóalapot, miközben nem jár utánuk adójóváírás. Így előfordulhat, hogy a munkavállalónak azért nem jár kedvezmény, mert az egyéb bevételei miatt átlépi az adójóváírásra jogosító határt. Az adóhatóság lapunk kérdésére elismerte: a program valóban megengedi, hogy az igénybe vehető kedvezménynél kevesebbet írjanak be az adózók. Arra a kérdésre viszont nem kaptunk választ, hogy ezt a hibalehetőséget miért engedi meg a rendszer.

Utalni kell a visszakért szja-t

Mától fizetheti ki az APEH a visszaigényelt személyi jövedelemadót. Utalni is kell a visszajáró összeget azoknak, akik már januárban elküldték a bevallásaikat, mivel esetükben lejárt a harmincnapos határidő. Június előtt nem nagyon számíthatnak a viszszaigényelt adójukra azok a magánszemélyek, akik helyett a munkaadójuk számol el. Ők ugyanis ráérnek május 22-ig elkészíteni az alkalmazottaik bevallásait. Mármint azokét, akik ezzel megbízták őket. Az idén utoljára van lehetőség arra, hogy a munkáltatók számoljanak el dolgozóik adójával. Jövőre már vagy az APEH-ra bízzák a magánszemélyek az adómegállapítást, vagy maguk készítik el bevallásaikat.

Adójóváírás: A bérjövedelem 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint. Így összesen maximum 108 ezer forint. Jogosultsági hónapnak számít, amelyben az adózó legalább egy forint jövedelmet szerzett. A teljes összeg 1,35 millió forint jövedelemig jár. Elfogyó kedvezményt lehet érvényesíteni 1,95 millió forintig. Ekkor az adózót egyébként a jogosultsági hónapok alapján megillető kedvezményt (12 hónapnál a 108 ezer forintot) csökkenteni kell az 1,35 millió forint fölötti jövedelemrész 18 százalékával. Nem jár adójóváírás 1,95 milliós összevont jövedelem felett.

Kiegészítő adójóváírás: A legfeljebb bruttó egymillió forintot keresőknek a megszerzett jövedelmüket csökkenteniük kell annyiszor ötvenezer forinttal, ahány jogosultsági hónapjuk volt az évben. A különbözetként kapott összeg 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 1260 forint kiegészítő kedvezmény jár, amit hozzá kell adni a "normál" adójóváírás összegéhez. Ha a jövedelem meghaladja az egymillió forintot, de nem több 1 302 400 forintnál, akkor az alap- és a kiegészítő adójóváírás összegét csökkenteni kell az egymillió forint fölötti jövedelemrész öt százalékával.