Nagybaracska és Csátalja távol esik a fővárostól, Dunakeszi ellenben Budapesttel határos, a Szentendrei-sziget is közel, ahol szintén madárinfluenza-vírussal fertőzött madártetemeket találtak. A kór tehát megérkezett egy kétmilliós nagyváros közvetlen közelébe. Új a helyzet, amelyet okosan kell kezelni.

Hogyan? Miként? - ez a kérdés.

A Duna közelében feltartóztathatatlanul terjed a vírus. Hol Bősnél, hol Százhalombattánál, hol Dunakeszinél találnak egy elhullott szárnyast. Süth Miklós főállatorvos szerint ez még így lesz egy darabig. A fertőzési lánc megszakadása a költözés befejeztével, a madarak párba állásától várható, ami május végéig megtörténik. Majd kiderül, hogy ez a lánc valóban megszakad-e, és tényleg nem kerül-e át a vírus a háziállatokba.

A fővárosi ember csirkét általában műanyag tálcán lát. A budapesti fertőzés esélye minimálisnak tűnik. De csoda tudja. Németországban egy vírus miatt elpusztult macskát találtak. A mi macskáink is szeretik a madarakat, illetve fajtársaikat. Mi pedig szeretjük a macskákat, panelban együtt élünk velük, mint Kelet-Törökországban a csirkékkel, tehát a fertőzés átlépésének a veszélye legalább is nem zárható ki. Ezért kell felelősen intézkedni. Ennek nyomát tegnap, a helyszínen járva, nem nagyon láttam. Inkább csak "a tegyünk valamit, hogy szó ne érje a ház elejét" effektust éreztem. A dunakeszi parton egy család etette a hattyúkat, mások kutyákat sétáltattak a parton. Utóbbiakról köztudott, mindenféle székletet felnyalnak, ha éppen ilyen kedvük támad. Nyugtalanító helyzet.

Nem tudom, mi mindent kellene tenni, de azt éreztem, hogy másutt mintha intenzívebb lenne a védekezés. A németországi Rügen szigetén tetőtől talpig elmaszkírozott ufók jártak mindenféle tartályokkal a hátukon, gyűjtötték a madarakat, szórták a hatóanyagot. Jó, tudom, ott százával találtak döglött madarakat, de ki tudja, hogy mi történik nálunk az elkövetkező hetekben?

És mi lesz, ha jön a fürdési szezon? Megint csak Süth doktortól tudjuk, kizártnak látszik, hogy a természetes vizektől bárki is megbetegedjen a fürdési szezonban. A betegség átterjedésének valószínűsége vadmadárról egészséges emberre azért minimális, mert az ürített vírus a vízben felhígul. De mi van, ha mégsem?

Tudjuk, hogy ez a vírus főleg a madarakra veszélyes, tudjuk, hogy alapvetően nincs okunk félni, és mégis. Napi átlagban 100-150 állatot vizsgálnak meg az Országos Állat-egészségügyi Intézetben. Kicsit sokat ahhoz, hogy valóban nyugodtak legyünk. A megnyugtató az lenne, ha Dunakeszin az ember azt érezné, meg másutt is, hogy a jelenlét hatékony és érdemi. Akkor nem lenne annyi kérdés a fejekben. Például, miért telik el annyi idő a tetem felfedezése és a vizsgálati eredmény bejelentése között.