Káros hatások harmadíziglen

Az állítás nem olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az öröklődési állományunkra gyakorolt környezeti, géneken kívüli hatásokról már régóta tudunk. Ezeket a befolyásoló körülményeket epigenetikai tényezőknek nevezték el a tudósok. A bennünket körülvevő valós környezeten kívül például a sejtmag környezete, a sejtplazma is ilyen epigenetikai tényező. Amikor például klónozásnál egy sejtmagjától megfosztott petesejtbe átültetik egy másik sejt magját, akkor az egyesítés után az osztódás a zéró genetikai időponttól, tiszta lappal indulna, ám a sejtplazma hatással van az újraprogramozásra. Hasonló kísérleteket végeztek kutatók rákos sejtekkel is. A tumorsejt magját átültették a magjától előzőleg már megfosztott sejtbe, majd vizsgálták az így újraprogramozott sejt tulajdonságait. Teljesen itt sem törlődött a múlt.

Az óriás DNS-molekulát alkotó kromoszómákra és kisebb egységeikre, a génekre ugyanis nagyon változatos módon egészen kicsi molekulák kötődnek, melyek egyedi mintázatukkal befolyásolják szervezetünk működését. Ilyen "függelék" a mindössze egy szén- és három hidrogénatomból álló metilcsoport is, a DNS-molekulán tapasztalható mintázata pedig az úgynevezett metiláció. Az újraprogramozott sejt tulajdonságai - akár az ivarsejtek egyesülése, akár sejtmagátültetés előzte meg az osztódást - nagymértékben a metiláció mértékétől és mintázatától függnek.

A mostani vizsgálatsor eredménye annyiban meglepő, hogy ezek az egészséget befolyásoló hatások férfiágon is öröklődnek. Korábbi kutatások csak a női vonal hatását jelezték.

A 90-es években újszülött brit babákat és családjukat vontak be egy hosszan tartó tanulmányba. Az apák közül ötezernél több dohányos volt, 166-an pedig már kamaszkoruk előtt, 11 évesen is dohányoztak. Márpedig közvetlenül a pubertás előtt és közben az átlagosnál is érzékenyebb, esendőbb a fiatal szervezet. A londoni University College kutatója, Marcus Pembrey és a svéd Umea egyetemén dolgozó kollégái elemezték a férfiágon tapasztalt egészségügyi következményeket. Megállapításuk szerint a csoportból a korán dohányzó férfiak fiai 9 éves korukban az átlagosnál kövérebbek voltak, míg a lányaikra ez nem volt érvényes. A svéd vizsgálatban az ország északi csücskében élő családok több generációját tanulmányozták. Azokban az években, amikor igen rossz volt a termés, a mostani nagyszülők - akkor még 9-12 éves gyerekek - szinte éheztek, a túltápláltság nem volt jellemző. A vizsgálat szerint az utóhatás a nemtől függött: a nagyapák megszorított étrendje a fiúunokák élethosszát növelte meg, a nagyanyák kényszerdiétája viszont csak a lányunokák életét hosszabbította meg.

A nem szerint öröklődő epigenetikus hatás azt mutatja, hogy a petesejt megtermékenyülése után, amikor az új élet kezdődik, nem törlődik minden korábbi eltérés, nem indulnak tiszta lappal utódaink. Az epigenetika szakemberei az elhízás, cukorbetegség, allergia előfordulásának szaporodását jósolják. A fontos társadalom-egészségügyi kérdésekre az Epigenom feltérképezése adhatna választ. Míg a Humán Genom Projektben a DNS betűsorrendjét határozták meg, addig ebben a több százmillió dolláros programban azt írnák le, hogy a gének működését hogyan befolyásolják ezek a környezeti tényezők. Európában a Sanger Intézet Cambridge-ben és a berlini Epigenomics cég már közösen kutatja a DNS-molekulához kapcsolódó metil-csoportok szerepét. Első lépésként feltérképezik azt, hogy az emberi kromoszómák mely pontjain kötődhetnek a DNS-hez, később a szerepükre is sor kerül.

Mindezek ismeretében töprenghetnek kutatók és szülők, hogy a mai kamaszok terjedő kalóriadús étrendje, dohányzása, egyre korábban elkezdett alkohol-, esetleg kábítószer-fogyasztása milyen károkat okoz a következő nemzedékek genetikai állományában.