Míg a nők néha egy-két kiló feleslegtől is módszeres óvatossággal, heteken, hónapokon keresztül szabadulnak meg, addig a férfiak sokszor úgy dobálják magukon a kilókat, mint rakodólegény a cementes zsákot. Ötöt, tízet, tizenöt le, húszat vissza.

A fogyókúrázó férfiak két jellemző esete: aki folyamatosan fogyókúrázik, ámde egyre kövérebb lesz, és aki kampányszerűen fogyókúrázik, emiatt hol soványabb, hol kövérebb.

Edzőtermekből jól ismert a fogyókúrázó férfinak az a típusa, aki napi ötszáz hasizomgyakorlatot végez, zsírégető tablettát szed, másfél órát szaunázik, diadalittas jelentésekkel traktálja környezetét kondíciójának félelmetes javulásáról, majd pedig, fél év múltán bejelenti, hogy most ugyan hízott pár kilót (ötöt, tizet?), de a következő hónapokban már egészen biztosan fogyni fog.

– Hol hibázod el? – kérdezem folyton fogyókúrázó edzőtársamat.

– Nem tudom, szinte egész nap nem eszem semmit.

– Ilyenkor edzés előtt sem?

– Ilyenkor aztán végképp. Nem tudnék edzeni.

– És este?

– Mire hazaérek, már majd meghalok az éhségtől. Olyankor egy kis Unicum esetleg Whisky, hogy jobban essen a vacsora.

– Értem.

– És mennyit vacsorázol?

– Nézd, egész nap nem eszem főtt ételt, a feleségem pedig nagyon jól főz. Én egyébként is csak az ő főztjét tudom megenni. Utána azért a biztonság kedvéért felveszek egy hasizzasztó pantert. Ez edzés alatt és tévénézés közben mindig rajtam van.

– Gondolom, másnap aztán nem reggelizel.

– Sosem szoktam reggelizni. Egyébként sem vagyok éhes, mert este mindig túl sokat eszem. Nem árt, ha ürül az ember gyomra. Meg különben is fogyókúrázom.

És ez így megy heteken, hónapokon át. Fogyókúra egész nap, hízókúra egész este. Érdekes módon az eredmény mégsem a fogyás, s még csak nem is a null szaldó.

A legijesztőbb fogyókúrákat az élsportoló múlttal rendelkező férfiak tudják bemutatni. Mivel jól emlékeznek a versenyek előtti fogyasztás módszereire, úgy gondolják, hogy a tapasztalatok évek múltán, edzői felügyelet nélkül is hasznosíthatók.

Kollégám legutóbbi nyári szabadsága előtt egy hónap alatt tizenöt kilót fogyott. Módszere: semmi szénhidrát, semmi édesség. Csak fehérje és saláta, dresszing nélkül. Minimális folyadékbevitel, és mellette szauna mindennap.

Az ilyen fogyókúra olyan, mint egy szédítő zuhanás, amiből persze – ha túléli az ember – előbb utóbb föl kell tápászkodni. Kollégám úgy tápászkodott fel belőle, hogy szabadságának utolsó éjszakáján hízott öt kilót. Evés és italozás hajnalhasadtáig, ez volt a módszere. Erre a hullámvasútra aztán újra meg újra fel lehet szállni. Az élet hullámhegyek és -völgyek sorozatává válik.