A kilélegzett levegõ sebessége mindent elárul a tüdõrõl

A hír önmagában nem számítana szenzációnak, elvégre a spirométer nem világújdonság, ám a magyar műszer - amellett, hogy lényegesen olcsóbb a már piacon lévőknél - számos, a gyógyászatban kulcsfontosságú alkalmazási előnyt ígér.

A spirométereket elsősorban asztmában, illetve krónikus bronchitisben szenvedők diagnosztizálására, valamint a hörgőtágító gyógyszerek pontos adagolásához használják, újabban azonban lakossági szűrésre is, például a tüdőröntgen kiegészítőjeként. A forgalomban lévő, a kilélegzett levegő paramétereit mérő készülékek meglehetősen drágák (az áruk 2-3 ezer euró) és körülményesek: bakteriális szűrő kell hozzájuk - ami a vizsgálatokat is jelentősen megdrágítja, és problémát jelent számukra a változó külső hőmérséklethez, illetve a kilélegzett levegő szintén nem állandó (többek között betegségfüggő) páratartalmához történő alkalmazkodás.

Amúgy a spirométer a tüdő és a légutak elzáródásainak, illetve a vitálkapacitás (a tüdő maximális levegőcserélő képessége) csökkenésének felderítésére szolgál. A készülék a kilélegzett levegő sebességéből a probléma méretét és helyét is segít meghatározni.

A magyar műszer - Ferenczi György, a Thormed Kutató-Fejlesztő Kft. munkatársa, a fejlesztők egyike szerint - a korábban jelzett hátrányok többségét kiküszöböli. Egyszer használatos bakteriális szűrő nem kell hozzá, mivel egy fertőtleníthető belső betéttel működik. Nem érzékeny a rajta átáramló levegő hőmérsékletére és páratartalmára - ez a tulajdonság egyedülálló a hasonló rendeltetésű készülékek mezőnyében. Ráadásul a hörgőtágítók automatikus (a spirométer által mért értékektől függő) adagolására is alkalmas, ami megakadályozza az egyébként gyakori túladagolást.

A készüléket még nem gyártják, a jelenlegi becslések szerint otthoni változata 200, az orvosi (a háziorvosi rendelőkben szűrésre használható) megoldás 700-800 euróba kerül majd. Mindehhez azonban további fejlesztési lépésekre - elsősorban a külföldi szabadalmi védelem, illetve a forgalomba hozatali engedélyek megszerzésére - lenne szükség, amire egyelőre nincs pénz, így az elvileg exportszempontból is ígéretes újdonság piaci bevezetése immár másfél éve húzódik. Ennek elsődleges oka, hogy - mint Ferenczi György kifejtette - Magyarországon rendkívül fejletlen a privát tőke bevonásának kultúrája, és rengeteg a bürokratikus akadály. - Az USA-ban vagy Kínában három-négy hónap alatt el lehet indítani egy spin-off vállalkozást, a hatóságok segítőkészek, a tőke gyorsan rámozdul a jó ötletekre. Nálunk legfeljebb szóban segítik a technológiai kisvállalkozásokat, az uniós pénzek gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, a pályázatok évekig húzódnak - ismerteti az eddigi tapasztalatait, hozzátéve: ez le is nullázza a versenyképességet minden olyan ágazatban, ahol gyors a fejlődés.

A magyar spirométer jövője most egy olyan pályázattól függ, amelyet kifejezetten a spin-off cégek számára írtak ki - meg attól, hogy időközben másutt nem találnak-e ki hasonló megoldást.