A munkások testét érő, hoszszan tartó ultraibolya sugárzás, mely elsősorban napsugárzás formájában éri a szervezetet, bőrrákot okoz. A nap sugarai folyamatosan roncsolnak, és így maradandó károsodást okoznak a bőrben. Mindez a hámréteg megvastagodásához, rugalmasságának elvesztéséhez, védekezőképességének gyengüléséhez vezet. Az építkezésen dolgozók tartósan ionizáló sugárzásnak vannak kitéve, hajlamosabbak a vér alakos elemeivel összefüggő daganatok kialakulására, köztük a fehérvérűségre is.

A nap fénye elektromágneses sugárzás, lényegében olyan, mint egy nagyon gyenge röntgensugár. Ultraibolya vagy ultraviola (UV) sugárnak is nevezik, és a hullámhossza szerint három tartományra osztják.

Az UV-fény legkisebb energiájú sávja, az ultraibolya-A (UVA) sugár behatol a bőr mélyebb rétegeibe, csökkenti a bőr rugalmasságát, ellenálló képességét. Az UVA felelős a ráncos, öregedő bőrért, a gyakori fertőzésekért. A második, az ultraibolya-B (UVB) sugárzás mennyisége már más és más a nap és az év különböző időszakaiban. Rendszerint délelőtt tíz és délután négy óra között a legerőteljesebb a hatása. Ezek a sugarak károsítják a hámszövetet, és már képesek módosítani a bőr sejtjeinek örökítő anyagát, azaz a DNS-ét is. Lényegében ez a sugár felelős a leégésért. Beindítja a barnulást, a bőr idő előtti öregedését, szarusodást és sötét, abnormális pigmentfoltokat is okozhat. Jelentős szerepe van a bőrrák kialakulásában. A harmadik, az ultraibolya-C (UVC) sugár, a napfény legnagyobb energiájú összetevője, s az ember számára is ez a legártalmasabb. Ugyan az ózonréteg ezt a fajta sugarat erősen megszűri, de ahol ez a pajzs elvékonyodik vagy megszakad, erősebbé válik az UVC sugarak kártékony hatása is.

Egy építkezésen egyetlen munkás sem vonulhat árnyékba csak azért, mert süt a nap, védekezni azonban lehet a káros hatások ellen. Bárki megteheti, hogy szellős felső ruházattal, napvédő krémmel védi a bőrét. A tűző napon dolgozókat egyébként is megilleti védőital, az óránkénti 15 perces pihenő - elvileg. Az ilyen munkakörülmények között dolgozó a legmelegebb órákban igyon gyakran és sokat. A legjobb, ha a vizet választja vagy a cukormentes gyümölcsleveket. Kerülje az alkoholt, mert az gyorsan kiszáríthatja a szervezetet. A folyadéknak nem kell feltétlenül hidegnek lennie.

Az építőmunkások bőre gyakran leég. A leégés nem más, mint az ultraibolya sugarak által okozott égési sérülés. Ez az ártalmas hatás látszólag átmenetinek tűnik, azonban helyrehozhatatlan károsodáshoz vezethet. Akár egyetlen komolyabb leégés elegendő a bőrrák későbbi kialakulásához. Súlyosabb esetben napszúrás is társulhat a bőrkárosodáshoz, azaz láz, hányás, hidegrázás, fejfájás jelentkezik. Az utóbbiaknál orvoshoz kell fordulni.

Por előttük, por utánuk

A mindennapos használatban elterjedt vegyszerek közül egyesek nagymértékben növelik a gyakran csak évekkel később jelentkező daganatok kialakulásának veszélyét. Magyarországon évek óta tiltott az azbeszt tartalmú anyagok használata az építkezéseken, de a régebben épült házak felújításakor továbbra is veszélyt jelenthet ez az anyag. Az azbesztpor belégzése tüdő- és mellhártyarákot okozhat. Az építkezések egészségügyi problémája a foglakozási asztma. Ez lényegében légúti görcs. Az ilyen munkahelyeken sokféle anyag okozhat légúti görcsöt, nehézlégzést. Egyes emberek különösen érzékenyek a levegőben lévő irritáló anyagokra. A foglalkozási asztma légzési nehézséget, mellkasi szorító érzést, sípoló légzést, köhögést, tüsszögést, orrfolyást és vizes szemváladékozást okozhat. Az asztmát kiváltó anyagokat használó gyárakban a gázok és gőzök ellenőrző méréseit rendszeresen végzik, de a por és gázok eltüntetése lehetetlen.