Az erõs zaj fokozza az ecstasy káros idegi hatását

New Scientist

Korábban is ismert volt, hogy - a kísérleti állatokban - az agykéreg elektromos tevékenységében olyan elváltozásokat okoz, amelyekhez hasonlóak az emberi agyban a memóriavesztéssel, illetve a depresszióval hozhatók összefüggésbe. Ezek a hatások azonban átmenetiek, és rövid idő alatt helyreáll az eredeti állapot.

Kísérleteik során az agyi elektródákkal felszerelt patkányokat egyszerre tették ki egy zenés buli valamennyi ártalmának, tehát az ecstasy megfelelő adagjainak és több óra hosszan a diszkókban megengedett legnagyobb hangerejű zenének. A kontrollcsoport állatai vagy csak dübörgő zenét, vagy csend mellé ecstasyt kaptak. A szernek a klubokban szokásosnak megfelelő adagja minden esetben megtette a magáét: létrejött az agykérgi elektromos elváltozás. Ám míg ez a csendben kezelt jószágoknál néhány órán belül lezajlott, a valódi diszkóhangulatnak kitett állatoknak ehhez több napra volt szükségük. Az alacsony dózissal kezelt állatok közül viszont csak a zeneélvezetnek alávetetteknél észleltek kóros agyi elektromos tevékenységet. Ez összhangban áll egy korábbi cambridge-i vizsgálat eredményeivel, amelyben a speedről (metamfetamin) mutatták ki, hogy a kezelt egerekben az okozott idegrendszeri károsodás jóval súlyosabb, ha hangos, ütemes zene is társul a vegyület mellé.

Bizonyítást nyert, hogy a bulik sokak szerint fülsiketítő hangereje jelentős mértékben fokozza a serkentő-hangulatjavító vegyületek idegrendszerre gyakorolt hatását. Hogy ezek milyen mértékben károsak, akár azonnal, akár a későbbiekben: további vizsgálatokat igényel.