Szokásos tavaszi látkép. Csak alaposan!

Kovalovszky Dániel

Magyarországon minden ötödik ember valamilyen allergiában szenved. A legismertebb és a leggyakoribb az orrfolyással, tüsszögéssel, viszketéssel járó szénanátha. Ezt a légzéssel a szervezetbe kerülő por, atka, pollen válthatja ki. Már az első kellemetlen jelekkel érdemes orvoshoz fordulni, mert a kezdeti ártalmatlannak látszó tünetek olyan szövődményeket okozhatnak, mint például az asztma. Az allergia lényegében túlzott érzékenységet jelent. Ez a szervezet megváltozott reakciója, amellyel általában a testidegen anyagok ellen védekezik. Az ember szoros kapcsolatban él a környezetével, az egészséges embereknek ez a kölcsönhatás nem okoz gondot. Míg ők kellemes élményként élik meg a nyári rét illatait, addig az allergiásokat mindez beteggé teheti. Az ilyen emberek szervezete túl sok ellenanyagot termel, így a védekezőmechanizmus indokolatlanul is beindulhat, akár veszélytelen anyagok ellen is. A kórt mindig valamilyen anyag váltja ki, de a betegség kialakulását örökletes tényezők is segíthetik. Így 30-40 százalékos esélye van a megbetegedésre, akinek az egyik szülője allergiás, ha az apa és anya is az, akkor ez az esély megduplázódik.

A veszélyes anyagok közt szerepel például a macskaszőr, valamint az orron-szájon át belélegezhető pollenek és a házi porban, szőnyegekben, ágyneműkben megtelepedett atkák mikroszkopikus ürüléke, amely a levegőben szállingózik. Hasonló reakciót válthatnak ki a nedves, szellőzetlen lakásokban vagy a túlpárásított helyiségekben termő penészgombák. Ugyancsak közvetlenül a légzőszerveket támadják meg a légkondicionáló által keringtetett használt levegőben lévő baktériumok és más kórokozók. Falus Ferenc pulmonológus szerint a porallergia gyakori takarítással megelőzhető. Az arra érzékenyek kössenek orruk, szájuk elé nedves kendőt. A portörlést is nedves ruhával végezzék. Ne zsúfolják tele a lakást bútorokkal, függönyökkel. Távolítsák el az állati szőröket. Tegyék zárt szekrénybe a porfogó tárgyakat. A toll és gyapjú ágynemű helyett szintetikus takarókat, illetve az atkák elől zárható ágyneműhuzatokat kell használni. Fontos a rendszeres és gyakori porszívózás.

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a különböző speciális szűrőkkel forgalmazott takarítógépek sokat segíthetnek a tünetek enyhítésében. S bár szerinte a szénanáthás betegek egy része nem veszi komolyan a tüneteket, nem foglalkozik a problémával, így nem is fordul szakorvoshoz. Csakhogy az öngyógyítás veszélyes lehet. A tünetek enyhítése mellett a túlérzékenységet kiváltó okokra is meg kell találni a választ. A kezeletlen szénanátha súlyos szövődményeket okoz, asztmává fejlődhet, vagy orrpolipokat válthat ki. A kezelésben nagy szerepe van az immunrendszer és az allergiafajták pontos ismeretének. A betegséget kiváltó okok kezelésével, tudatos életmóddal a kór kordában tartható.

Allergiateszt - Töltse ki, és megtudja, ismeri-e ezt a betegséget

1. Az allergia már születés előtt is kialakulhat.

igaz hamis

2. Az öröklődés nem játszik szerepet az allergia kialakulásában.

igaz hamis

3. A szénanátha a leggyakoribb allergiás betegség.

igazhamis

4. Az ételallergiát a mozgás elősegítheti.

igazhamis

5. Kevés ember allergiása rovarcsípésre.

igazhamis

6. A poratkák hideg, száraz helyen szaporodnak.

igazhamis

7. A leggyakoribb házi allergiát a macska okozza.

igazhamis

8. A lakosság kétharmada allergiás a csalánra.

igazhamis

9. A latexallergia kialakulásához latexterméket kell viselni.

igaz hamis

Megoldások

1. Igaz. Az allergia bármely életkorban kifejlődhet, akár az anyaméhben is. Gyakoribb, hogy gyermekkorban kezdődik, az első jelek kora felnőttkorban jelentkeznek.

2. Hamis. Az allergia az öröklődéstől függ. Ha egyik szülő sem allergiás, a kialakulás esélye 15 százalék. Ha az egyik szülő allergiás, ez az esély 30 százalék, ha mindkettő, akkor hatvan százalék esély van arra, hogy a gyermek is beteg lesz.

3. Igaz. A szénanáthában leggyakrabban a parlagfű miatt szenvednek a legtöbben.

4. Igaz. A testmozgás növelheti az ételallergiát. A mozgás ugyanis felhevíti a szervezetet, ami az ételben lévő allergént aktivizálja, ezért célszerű a mozgás előtt két órával nem enni.

5. Hamis. Nagyon sok ember allergiás a méhcsípésre, ami veszélyes lehet, mert sokkos állapotot is okozhat a méreg.

6. Hamis. A poratkák a meleg, nedves helyeket kedvelik. Mivel inni nem tudnak, a nedvességből veszik fel a folyadékot, ezért a szárazság az ellenségük.

7. Igaz. A legtöbb házi allergia okozója a macska, illetve az a fehérje, amit az izzadságmirigyei termelnek. Ez a fehérje a szőrben is előfordul.

8. Igaz. A népesség 80 százaléka csalánkiütést kap, ha hozzáér a növényhez. Egyeseknél ez súlyos reakciókat is okozhat, míg másoknál fájó viszketéssel jár.

9. Igaz. Bár egyesek latexallergiával születnek, a többségben ez csak akkor alakul ki, ha ilyen anyaggal érintkezik.