Az alkotó reméli, mûve zarándokhely lesz

Kovács Bence

V. Majzik Mária tulajdonképpen mindig képzőművésznek készült. Kora gyermekkorában a dédnagyanyjával agyagozott, később kerámiaszobrokat készített, szerepelt a különböző kisplasztikai biennálékon, művei eljutottak még Skandináviába is, itthon pedig olyan munkák fűződnek nevéhez, mint a hévízi Szent András-szobor vagy a Gellért-hegyi sziklatemplom Szűz Mária-szobra.

- Én olyan ember vagyok, akinek számít, amit csinál - vall magáról a Magyar Örökség-díjas művész. - A Himnusz megformálása például régóta foglalkoztat, ám csak akkor tudtam nekikezdeni, amikor szinte kinyilatkoztatásszerűen villant belém a vers első sora: Isten, áldd meg a magyart!

A szobor viszont ettől a pillanattól kezdve készen volt a művész fejében: középpontjában természetesen az Isten helyezkedik el, körülötte sugárszerűen olvasható a Himnusz teljes szövege. A kompozíciót középen, egy dicsfény fölött hét galamb zárja, egyikük csőrében a magyar korona keresztjét tartja, közöttük pedig a rovásírással írt himnusz szó olvasható. A "szabadtéri oltárként" is funkcionáló alkotás része az ősi hármas halom, melyen 33 kereszt formájú rovátka utal a Trianon után megmaradt területre.

- Szép lesz, nagyon szép - mondja a készülő alkotásról Jókai Anna író. - Felöleli majd az egész nemzeti gondolatkört, és egyesíti a tiszta, jóakaratú embereket.

Vélnénk, Jókai Anna az utolsó magyar naiva, ha egy szobornak efféle képességeket tulajdonít, az írónő azonban nem csupán távoli nézője a szobor felállításának. Azonnal elvállalta ugyanis a Himnusz-projekt fővédnökségét, hogy afféle erkölcsi hátvédként támogassa a mintegy negyvenmillió forintba kerülő alkotást. Ezzel párhuzamosan létrejött a hosszú nevű "PSZÜART A Lélek Művészete V. Majzik Mária Művészeti Munkásságáért" Alapítvány, mely jótékonysági hangversenyeket rendezett, és különböző sajtóorgánumokhoz fordult azzal, hogy lapszámaikba húzzák be a támogatáshoz szükséges csekkeket. A kérésnek végül a Magyar Nemzet és a Nemzeti Sport tett eleget. Ez utóbbi közreműködése talán meglepő, ám rögtön érthetővé teszi az a tény, hogy a PSZÜART elnöke Hargitai András egykori olimpiai bajnok úszó.

- Én mindig a magyarságért harcoltam, még akkor is, amikor a melegítőnkön vörös csillag volt a címerben - meséli a ma állatorvosként dolgozó sportoló.

A Himnusz-szobrot egyébként Debrecen is kész volt felállítani, ám a szobrásznő végül a műhelyének otthont adó Budakeszi mellett döntött, ahol május 7-én avatják majd fel alkotását.

V. Majzik Mária már csak két dolgot szeretne elérni ezután: az egyik, hogy szobra váljon amolyan zarándokhellyé, ahol pártállástól, politikai nézettől függetlenül összejönnek, és egy nagy, közös imában egyesülnek az emberek, a másik, hogy bontsák le a szobor melletti gázfogadó állomást.

Ha jól belegondolunk, egyik sem lehetetlen.