„Az eszkimóknak több mint kétszáz különböző szavuk van a hóra. Agyi kapacitásunk alig tíz százalékát használjuk. Sörre bor mindenkor.” Az emberek az információk jelentős részét bizonytalan eredetű közlésekből szerzik, ezeket később tényként mesélik el. Ezeknek a legendáknak, átveréseknek, rémtörténeteknek járt utána Marinov Iván, Dezső András és Pál Attila, a HVG Kiadó és Discovery Channel gondozásában megjelent kötetben.

A szóbeszéd kialakulásával kapcsolatos egyik elmélet szerint például a szóbeszéd a kapcsolatépítést és az információáramlást egyszerre szolgálja. A legendák népszerűsége e nézet szerint abból fakad, hogy a jólértesülteknek „kifizetődővé” válik a történetmesélés: sztorizásaiknak köszönhetően divatba jönnek a társaságban, a történetek révén érdekesebbek, keresettebbek lesznek. A valóság manipulációját gyermekjátékká egyszerűsítő digitális technológiák és az akár névtelenséget is lehetővé tevő internet megjelenése pedig alapjaiban változtatta meg a szóbeszéd terjedését.

A klasszikus értelemben vett legendákon túl a könyvbe a szerzők bátran válogattak a történelmi geszták, tévhitek, mítoszok, tanmesék, összeesküvés-elméletek, anekdoták, átverések, internetes csalások, médiahackek, manipulált fotókon alapuló rémtörténetek és kamufigyelmeztetések közül is. Az olvasó öt témakörben, 9-10 fejezetben ismerkedhet meg a legbizarrabb, legmulatságosabb és legfélelmetesebb legendákkal – és azok magyarázatával, sokszor pedig cáfolatával.

Amennyiben elragadja az igazság utáni vágy, további történeteknek, legendáknak, mítoszoknak járhat utána, ha nyomon követi a Discovery Channel Állítólag… című műsorát hétköznap esténként, amely részben a könyvet is ihlette.