|
Előbb-utóbb a politikusok fel fogják ismerni, hogy változtatni kell, mégpedig nekik - mondta Bajomi-Lázár Péter médiakutató a Televíziózás Európában: a szabályozás, a médiapolitika és a függetlenség kérdései c. kötet bemutatóján. A sokat vitatott médiatörvény kapcsán elhangzott mondat akár összegzése is lehetne a szakember által készített, a magyar médiahelyzetet elemző jelentésnek.
A hatálybalépése óta eltelt tíz évben a rádió- és televíziótörvényről már sok rosszat elmondtak és leírtak - nem csak szakemberek. A mostani látlelet abban különbözik a többitől, hogy tizenkilenc európai országgal összehasonlítva kapunk képet a magyar média, különös tekintettel a televíziózás helyzetéről. Az átfogó vizsgálatot a 2000-ben létrejött EUMAP (EU Monitoring and Advocacy Program) kezdeményezte azzal a céllal, hogy független szakértőkkel és nem kormányzati szervezetekkel készítse el a médiát vizsgáló országjelentéseket. A problémákra koncentráló elemzés hazánkra vonatkozó részét a Független Médiaközponttal együttműködve Bajomi-Lázár Péter készítette, aki állítja: a magyar média meglehetősen túlszabályozott és túlpolitizált. A Sajtószabadság Központ munkatársa az intézményekben látja a probléma forrását, mert azok nem képesek megerősíteni és elősegíteni a média sokszínűségét és függetlenségét. A médiapolitikai javaslatokat is megfogalmazó írás ezen intézmények radikális reformját szorgalmazza: a médiafelügyeletnek átláthatóbbá kell tennie munkáját, depolitizálnia kell tevékenységét, a parlamenti pártoknak pedig módosítaniuk kell a médiatörvényt. Ez utóbbira lát esélyt a szerző attól függetlenül, hogy a képviselők kétharmadának akarata szükséges hozzá. Az egyre aktuálisabb kérdéssé váló digitális műsorsugárzásra is kitér az elemzés, amely megállapítja, hogy a törvényi szabályozás hiánya hátráltatja a műszaki fejlődést és a műsorkínálat gazdagodását.
Az írásban közölt értékes adatok közül érdemes kiemelni, hogy a felnőtt lakosság Szerbia után Magyarországon nézi legtöbbet a tévét a vizsgált húsz ország közül, így a jelentés különösen időszerű hazánk szempontjából. Az adatok 2003-asak. Tavaly - tíz év után először - megállt a tévézésre fordított idő folyamatos növekedése.
A média helyzetéről folyó vita júniusban egy budapesti konferencián folytatódik, ahol a húsz ország kutatói összegzik tapasztalataikat.
Tévénézésre fordított idő (perc/nap, 2003)
Forrás: IP International Marketing Committee
| Szerbia és Montenegró | 278 | | Magyarország | 274 | | Macedónia | 259 | | Horvátország | 254 | | Lengyelország | 250 | | Olaszország | 245 | | Észtország | 239 | | Nagy-Britannia | 239 | | Szlovákia | 235 | | Románia | 235 | | Törökország | 224 | | Németország | 217 | | Csehország | 214 | | Franciaország | 213 | | Litvánia | 210 | | Lettország | 207 | | Bulgária | 185 | | Szlovénia | 178 |
|