Tamás Gáspár Miklós is beszédet mondott a tüntetésen

Kovács Bence

Transzparens a Szabadság téren
Kovács Bence Tamás Gáspár Miklós filozófus, mint az ATTAC Magyarország alelnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Bush személyében egy olyan politikus emlékezett a külföldi megszállással levert magyar forradalomra, akinek a vezetésével az Egyesült Államok több országot foglalt el katonai erővel.

- Milyen jogon emlékezik Bush a magyar forradalomra?! - kérdezte a filozófus.

Az amerikai elnök a tüntetéssel szinte egy időben mondta el beszédét a budapesti Gellért-hegyen, ahol Magyarország elmúlt fél évszázados történelmét állította párhuzamba azzal a harccal, amelyet szerinte ma Irak új vezetése folytat.

- Továbbra is segítünk Iraknak abban, hogy elfoglalhassa jogos helyét az Egyesült Államok és Magyarország mellett, mint a szabadság részese - fogalmazott Bush, aki a nap folyamán virágcsokrot helyezett el a Kossuth téren az 1956-os emlékműnél.

- Bocsánatkérés nélkül koszorúzta meg az emlékművet - reagált erre a gesztusra a Szabadság téren mondott beszédében Csapody Tamás, a Civilek a Békéért egyik alapítója.

Előző nap a Washington Postban Charles Gati annak a véleményének adott hangot, hogy Bushnak őszintén fel kellene tárnia az 1956-os magyarországi forradalom idején folytatott amerikai politika mozgatórugóit. A magyar származású történész-politológus szerint az Egyesült Államok magára hagyta Magyarországot az 1956-os forradalomban.

Csapody szégyenletesnek nevezte, hogy valamennyi parlamenti párt egyetértésével látogatott ide az amerikai elnök:

- Szégyenletes, hogy Brüsszel helyett Washingtonra figyel a magyar politikai elit - mondta.

Több szónok hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok vezetése új ideológiát fejlesztett ki azoknak a manővereknek az igazolására, amelyekkel gazdasági és katonai fölényét igyekszik megőrizni.

Baloldali Front elnöke, Székely Péter például arról beszélt, hogy a szeptember 11-i terrortámadások alkalmat adtak Washingtonnak a terjeszkedési politika fokozására.

Tamás Gáspár Miklós ezzel kapcsolatban keményebben fogalmazott: "az egész világ el van foglalva" - mondta. A megszálló a globális kapitalizmus, amelynek érdekében hol katonai erőt alkalmaznak, hol pedig "törvényesen meghozott takarékossági csomagokkal" lépnek fel az érdekében. Bár a többség ellenzi a nyomort, a megszállást és az igazságtalanságot, mégis passzivitásba süllyed, mert reménytelennek érzi az ellenállást - fejtegette TGM, aki szerint ezzel szemben az összefogás az egyetlen fegyver. .

A szónokok visszatérően foglalkoztak azzal, hogy a fennálló rend hiába produkál fényes gazdasági növekedést, ennek gyümölcséből sokan nem részesülnek.

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum képviselője kifejtette, hogy amíg ennyi alultáplált gyerek él Magyarországon, addig a kormánynak nem kellene részt vennie drága fegyverkezési programokban, amelyek során Gripen vadászgépekre, katonai radarokra és más berendezésekre költ.

Schiffer András, a Védegylet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa arra is ráirányította a figyelmet, hogy a jelenlegi washingtoni kormányzat a terror elleni háborúban sorozatosan felrúgja azt a jogrendet, amelyet éppen az Egyesült Államok vezetésével teremtett meg a világ.

Schiffer utalt arra is, hogy Bush kormánya számos nemzetközi környezetvédelmi egyezményt ignorál, így nem csak az éghajlatvédelmet szolgáló kiotói egyezményt, hanem például a veszélyes hulladékokra vagy a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó nemzetközi egyezményeket is.

- Ebből pedig éppen azok a cégek profitálnak, amelyek a háborúból is - világított rá Schiffer.

Többen jelezték, hogy Bush politikája már hazájában sem örvend akkora népszerűségnek, mint korábban.

- A háborús logika megbukott, a világot nem kormányozhatja egy állam - jelentette ki Csapody, aki szerint az Egyesült Államok lényegében a saját gazdasági érdekeiért viseli a mai háborúit.

Itt az ideje egy másfajta politikának, mert csak a kompromisszumok menthetik meg a világot - mondta.