|
Amikor valaki bankot választ, általában a lakhelyhez való közelség, a kényelmes parkolási lehetőség és az ismerősök, szomszédok ajánlása a legfontosabb - állapítja meg egy külföldi felmérés. A költségek, kamatok, pénzügyi kondíciók csak a másodlagos szempontok közé tartoznak. A tanulmány Magyarországon is készülhetett volna, és nem csak a bankválasztásról.
Elsősorban milyet,aztán melyiket
A nyugdíjpénztár kiválasztásakor is számos racionális tényezőt kell figyelembe venni: a megbízhatóságot, az ügyfélszolgálatot, a költségeket és az elért hozamot. Az említett sorrend nem véletlen - a hozamok alapján történő pénztárválasztás, illetve későbbi váltás ugyanis meglehetősen ritka. Pedig a nyugdíjpénztári befektetés célja éppen az, hogy minél nagyobb értékű megtakarítást halmozzunk fel, amit hosszú távon elsősorban a hozam befolyásol.
Bár mindegyik pénzügyi csoport igyekszik saját nyugdíjpénztárát az egyetlen ésszerű választásként bemutatni, számunkra ne a nyugdíjpénztár neve, hanem befektetési politikája legyen fontos.
A befektetési politika a befektetések kockázatát, célját, összetételét jelenti. Márpedig a nyugdíjpénztárak között jelentős különbségek lehetnek: elméletileg a teljes vagyon részvényben, de akár teljes egészében államkötvényben is tartható. A különbségek valójában nem ilyen szélsőségesek, de mind a magánnyugdíjpénztáraknál, mind az önkénteseknél a befektetési lehetőségek széles spektruma megtalálható. A befektetési politikát a pénztár igazgatótanácsa évente frissíti, aktualizálja - ez a pénztár ügyfélszolgálatán és honlapján is megtekinthető.
Habitusunknak, kockázatviselési hajlandóságunknak megfelelően el kell döntenünk tehát, hogy milyen befektetést szeretnénk - a nagyobb haszon reményében vállalunk-e nagyobb kockázatot, vagy maradunk a biztos, de szerényebb hozamú állampapírok mellett. A későbbiekben - főként a nyugdíjszolgáltatás igénybevétele előtti utolsó években - azt is figyelembe kell vennünk, hogy megtakarításunk utolsó ciklusában egy rövid távú kedvezőtlen árfolyamzuhanás akár többéves befizetésünket is elviheti. Kockáztatni, részvénybe fektetni tehát rövid távra már aligha érdemes. A nyugdíjszolgáltatás igénybevétele előtti utolsó 2-3 évben célszerű az alacsony veszteségkockázatú (pénzpiaci) nyugdíjpénztári portfóliókat preferálni.
Az igazat megvallva, a hozamok tekintetében a befektetési politika a döntő. Bár a befektetés eredményét a tényleges súlyozási, taktikai, időzítési döntések is befolyásolják, az előre meghatározott mozgástéren belül korántsem érhető el akkora hozamtöbblet, mint a jól megválasztott stratégiával.
Ez a számokból is egyértelmű. A grafikon referenciahozamként a magánnyugdíjpénztárak befektetési politikája által megcélzott portfólió-összetétellel a piacon elérhető átlagos hozamszintet tartalmazza, míg a bruttó hozam a pénztárak által ténylegesen elért hozamszintet. Megfigyelhető, hogy a pénztárak (vagyonkezelők) egyedi befektetési döntései nem tudták érezhetően elmozdítani a befektetési politika által meghatározott szintet.
Ha a számunkra megfelelő befektetési politikát biztosító pénztárat kiválasztottuk, az éves hozamot már ne nagyon hasonlítgassuk az aktuális inflációhoz, betéti kamatszinthez, vagy más befektetési politikájú pénztárhoz. Ha 70 százalék kötvény-, 30 százalék részvénybefektetést választottunk, referenciaként ehhez csak a kötvény- és részvényindexek szolgálhatnak. Természetesen hosszabb távon már érvényesülnie kell a befektetési politika kedvező hatásának, azaz elvárhatjuk, hogy az infláció, betéti kamatszint feletti hozamokat érjünk el, de ehhez legalább 5-10 év teljesítményét kell figyelembe venni.
Ha tudjuk, milyet,akkor melyiket?
Ha kiválasztottuk, milyen befektetési politikájú pénztárak közül válogatunk, akkor még mindig ott a kérdés, hogy pontosan melyiket válasszuk.
Természetesen nem mellékes, hogy az adott pénztár (vagyonkezelő) a befektetési politika szabta kereteken belül hogyan teljesít. Amennyiben egy pénztár képes lenne tartósan évi egy százalékkal a piaci átlaghozamok felett teljesíteni, ez önmagában hozzávetőleg 20 százalékkal emelné az öregkorban kapott nyugdíj értékét (30-40 éves megtakarítást feltételezve).
Nagy kérdés, van-e olyan pénztár, amely minden évben a piaci hozamszintnél többet képes elérni. Tapasztalataim szerint nincs, de ez nem is várható el. Hosszabb távon azonban - ez legalább 5-10 évet jelent - az már mindenképpen elvárható, hogy a pénztár (vagyonkezelő) a piaci referencia felett teljesítsen, mivel alkalmazásának hozzáadott értékét éppen ez igazolja vissza.
A pénztárak több évre viszszanyúló hozamteljesítményei ma már több helyen elérhetők, összehasonlíthatók, így például a PSZÁF honlapján megtalálható termék-összehasonlító táblákban is.
Amennyiben a befektetési hozamokat vizsgáljuk, nem kerülhető meg a befektetési költségek kérdése sem. Ne elégedjünk meg azzal, hogy az adott kategóriában a múltbeli (költségekkel csökkentett) nettó hozamokat vizsgáljuk. Vizsgáljuk a költségeket önmagukban is, különös tekintettel arra, hogy a nettó hozamok közötti későbbi sorrendet nagyban befolyásolják a felszámított befektetési költségek - ez a bruttó és nettó hozam különbségeként állapítható meg, és a vagyon-, illetve letétkezelési díjból tevődik össze.
Érdemes figyelni, mit tesznek a pénzünkkel
A magas befektetési költséget előszeretettel indokolják azzal, hogy az egyébként magasabb hozam bőven kompenzálja azt. Nos, ezt a múltbeli adatok nem feltétlenül támasztják alá.
A legtöbben valószínűleg tételesen számot tudnak adni arról, milyen jellegű megtakarításaik vannak. De ha az a kérdés, hogy nyugdíjpénztári megtakarítása milyen befektetésekben kamatozik, a többség valószínűleg megközelítőleg sem tudná a választ. Pénzügyi kultúránknak mindenképpen fejlődnie kellene ezen a téren is, hiszen a megtakarításaink értékét saját döntéseink lényegesen befolyásolják. A nyugdíjpénztári egyéni számlákon lévő vagyon pedig már nem is olyan kevés, a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári tagok megtakarítása egyénenként (átlagosan) egymillió forint. Ekkora összegnél már érdemes figyelni a hozamkülönbségekre.
A nyugdíjpénztárak díjai és hozamai
Forrás: PSZÁF
| Pénztár neve | Befektetési díj a vagyon | Ötéves | | százalékában | átlaghozam (%) | | AEGON Nyp. (magánpénztári ág) | 1,34 | 9,49 | | Allianz Nyp. (magánpénztári ág) | 1,10 | 9,73 | | Aranykor Önk. és Magánnyp. | 0,57 | 8,12 | | Budapest Magánnyp. | 0,98 | 7,86 | | Dimenzió Magánnyp. | 0,30 | 10,09 | | Életút Nyp. (magánpénztári ág) | 0,28 | 10,24 | | Erste Nyp. (magánpénztári ág) | 1,41 | 8,94 | | Évgyűrűk Magánnyp. | 0,49 | 9,26 | | Honvéd Önk. és Magánnyp. (magánp. ág) | 0,33 | 10,17 | | ING Magánnyugdíjpénztár | 0,96 | 8,92 | | MKB Nyp. (magánpénztári ág) | 0,63 | 9,69 | | OTP Magánnyugdíjpénztár | 0,83 | 9,33 | | Postás Magánnyugdíjpénztár | 0,33 | 9,10 | | Quaestor Magánnyp. | 0,08 | 8,98 | | UNIQA és Egyesült Közsz. Nyp. (magánp. ág) | 1,15 | 7,12 | | Vasutas Nyp. (magánpénztári ág) | 0,24 | 9,94 |
Villamosenergia-ipari Társ. Nyugdíjpénztára
| (magánpénztári ág) | 0,05 | 9,88 | | Winterthur Önk. és Mnyp. (magánpénztári ág) | 1,03 | 7,34 |
|