Egy reklámarc: Stella Tennant

Csipes Antal grafikusművész eddig főként a rock- és popzene környéki lemezborítóiról, posztereiről, sokszorosított grafikáiról volt ismert, ám a jövőben alighanem avatott divattörténészként is számon tartják majd. Divattükör című, most megjelent könyvében érvényes összefüggésekbe rendezve, részletező pontossággal tekinti át a XX. század divatjának változásait. Figyelembe véve még azt is, miképpen hatott rájuk mondjuk a munka- vagy egyenruha-viselet, a diszkó- és rockkultúra, hogyan hatottak a tévésorozatok, az űrutazások, a sportversenyek, hogyan terelgették ízlésünket az egyre igényesebb magazinok, a filmek és azok sztárjai. A több mint háromszáz oldalas, szép kivitelű kötet szerzője még az apróságokra is figyel, csak a példa kedvéért: hogyan teremtett divatot Josephine Baker banánszoknyája, a szívtipró James Bond öltönye vagy például Dennis Rodman extravagáns kosárlabdázó megannyi tetoválása. A fő csapásirány azonban - erős figyelemmel a fentiekre - mégiscsak a divat története, az anyagok, a ruhák, a cipők, a kiegészítők változásai, különös tekintettel a nagy, nyugati divatházakra és a magyar divattervezők munkáira, a divatvilág főszereplőire.

Csipes Antal a könyv bevezetőjében Georg Simmelt idézi: "Az a tény, hogy a divat egyre inkább elhatalmasodik a jelenkori kultúrában - számára eddig elzárt területekre tör be, önfokozó módon, azaz állandóan gyorsítva váltakozásának ütemét -, csupán egy korpszichológiai jellegzetesség összesűrűsödése". Hogy ez miért érdekes? Mert a fenti gondolat 1911-ből származik.

Már akkor is a divat mondta meg, hogy kik vagyunk... (Osiris, 347 oldal, 6500 forint)