A cserszegtomaji Margit

Zavilla András

Csak becsülni tudjuk a magyarországi kilátótornyok számát. Ennek oka vélhetően az, hogy a hazai kilátók gazdái és üzemeltetői eddig még nem tömörültek semmiféle szervezetbe. A statisztikai hivatalnak sincs adata ezekről az építményekről, ami érthető, hisz a kilátóként szolgáló műtárgyak alapfunkciója sokféle lehet. Aligha merész a becslés, hogy hazánkban ezernél is több a kilátó.

Főképp hegydombos vidékeinken találunk sok kilátót, így elsősorban a Nyugat-Dunántúlon. A régió legmagasabb pontján, a Kőszeg feletti 883 méteres Írott-kőn egy bástyaszerű kilátó áll. Az 1913-ban emelt, 14 méter magas építményt félbevágja a magyar-osztrák államhatár. A vasfüggöny miatt nem lehetett idelátogatni, a rendszerváltás óta viszont mindkét oldalról felkapaszkodhatunk rá: nyugatról elénk tárul Burgenland, délkeleti irányba a Balatonig is el lehet látni. Kőszegen az Óház-tetőn is áll egy kilátó. A környékbeli legenda szerint itt minden karácsonykor megnyílik a hegy, ám csak óvatosan szabad odapillantanunk, mert a mélyben rejtőző kincsek ragyogása elvakíthat.

A Szombathelyet nyugatról határoló oladi dombon a város 1935-ben négyemeletes kilátót építtetett. Ezt a szombathelyi Szépítő Egyesület 1985-ben helyreállította, s a torony azóta kedvelt kirándulóhely. A régi víztoronyból is remek kilátás nyílik a városra. A Kálvária- dombon álló, 17 méter magas épületet 1989-ben emelték, a torony azonban ma már nem működik. Az épület gazdája, a Vasivíz Rt. eladná vagy bérbe adná a tornyot.

A kőszegi Óház
Dr. Bokányi Péter Az építészek szerint aki kilátót épít, az nemcsak tornyot emel, hanem tájékozódási pontot is teremt, sőt jelet hagy. Ez a megállapítás különösen igaz a cserszegtomaji Margit-kilátó esetében. A tornyot egy helybéli ember, Horváth Jenő építette 2001-ben. Az egész életében fanemesítéssel, díszfák és cserjék kereskedelmével foglalkozó férfi 89 évesen döntött úgy, hogy mivel nincs örököse, a vagyonából felépít a faluja határában egy fatornyot. Dulánszky Jenőt kérte fel a torony terveinek elkészítésére, s ő megalkotta az ország legmagasabb, 31 és fél méteres fatornyát. A 80 millió forintba kerülő építmény gerincét a Bakonyból hozatott, 24 méter hosszú vörösfenyő gerendák alkotják, a torony törzsében nyolcszemélyes lift emeli magasba a turistákat. Odafentről szép a rálátás Keszthelyre és a Balatonra, s tiszta időben Szlovéniáig és Horvátországig el lehet látni. Horváth Jenő a feleségéről nevezte el a kilátót. A toronyépítő és párja már eltávozott közülünk, s a kilátó üzemeltetése egy kollektívára maradt, akiket Horváth Jenő kért meg arra, hogy viseljék gondját a Margitnak.

Az 1975-ben épített zalaegerszegi tévétoronyból is ellátni a magyar tengerig. A 95 méteres építmény kilátószintjét - egy presszóval - 53 méter magasban alakították ki. Az idén eddig ötezer felnőtt fizette meg a 350 forintot azért, hogy felmehessen. A zalaegerszegi önkormányzat tulajdonában lévő torony bérlője korábban drótkötélpályát feszített a terasz és a föld közé. Aki azt kipróbálta, az átélhette a szabadesés élményét. A torony bérlőjétől megtudtuk, hogy jövőre megint felállítják a pályát, így újra adhatunk itt egy lökést adrenalinszintünknek.

A Balaton-felvidéken az 1920-as években több kilátó is épült, általában közadakozásból. A tornyok anyaga csaknem mindig a környéken bányászott vörös kő volt. A révfülöpi kilátót a második világháborúban lőállásnak használták, s a megrongálódott torony anyagát a háború után a környékbeliek széthordták. A tornyot a révfülöpi önkormányzat 2000-ben - alapvetően állami támogatásból - 27 millió forintért újjáépíttette. Főszezonban pénzért, télen ingyen lehet felmenni.

A Mecsekben mostanság a Pécs feletti Tubes-hegyen álló János-kilátó különösen látogatott. Ismert, hogy a honvédelmi tárca azt fontolgatja: a csúcson építi meg a hazánk légterét óvó katonai radart. Ez a szándék, illetve a környezetvédők tiltakozása jó reklámot csap a 612 méter magas hegyen álló, 22 méteres kilátónak. A Tubesen egyébként 1910-ben épült először egy hétméteres kilátó, de azt 1981-ben lebontották, mert életveszélyessé vált. A Mecsek Egyesület közadakozásból és az önkormányzat támogatásával 20 millió forintért a régi helyén új kilátót épített, amit 2001-ben adtak át. A kőből és betonból emelt piramidális torony tetejéről ellátni az innen 100 kilométerre lévő Badacsonyig. A János-kilátónak hangja is van: ha a szél rezgésbe hozza a torony acéllépcsőjét, kísértetiesen búg az épület.

A pilisi Csergezán-kilátó
Bánhalmi János A leglátogatottabb pécsi kilátó azonban az 534 méter magas Misina-tetőn álló tévétorony. Az Antenna Hungária kezelésében lévő, 198 méteres toronyban 72 méter magasságban egy kör alakú presszó működik, egy emelettel felette pedig kilátóterasz. Évente 70 ezren lifteznek fel ide. A felnőttek 600, a diákok 500 forintért nézhetnek körbe. A mélységek fölött éledő különös élményben leginkább a Zsongorkőn lehet része a látogatóknak, ami egy természetes kőterasz a Cserkút fölé magasodó Jakab-hegyen. A terasz szélére 1892-ben korlátot szerelt az egy évvel korábban alakult Mecsek Egyesület. De még a korláthoz is csak kevesen merészkednek oda, mert alatta 300 méteres mélység tátong. A szerelmesek kedvelt helye a Zsongorkő.

Észak-Magyarország hegyormait szinte mindenütt kilátók koronázzák. Az ország tetején, az 1014 méter magas Kékes-tetőn 178 méteres tévétorony áll, amelynek alsó harmadában egy presszó és kilátó fogadja az utazókat. A felnőttek 350, a gyerekek 240 forintért nézhetnek körbe innen. Miskolc hegyén, az Avason sokáig egy fatorony állt, ám az 1956-ban leégett. Ma is látható torzójától pár száz méterre épült fel a miskolci tévétorony. Az 1963-ban felavatott, 72 méteres épületben, a földtől 15 méterre egy - a fiatalok által különösen kedvelt - presszó működik, alatta kilátóterasz.

Az Alföld nem éppen kilátóiról híres, ennek ellenére a városok templomtornyait az épületek fenntartói gyakorta kilátóként működtetik. A debreceni református nagytemplom 61 méteres tornyába nyáron a felnőttek 200, a gyerekek 100 forintért mehetnek föl.

Amúgy egy képzőművész - a többnyire Békéscsabán élő Schéner Mihály - a nyolcvanas években gyakran beszélt arról, hogy építeni kellene az Alföldön egy ötven méter magas kilátót. Az organikus és geometrikus formákat kedvelő művész által elképzelt épület pásztort formázott volna, s a kilátóterasz a pásztor kalapjának karimáján kapott volna helyet. Schéner akkor nem menedzselte ötletét, s ma már, 83 évesen nem is gondol arra, hogy álma valósággá válhatna. Amikor húsz évvel ezelőtt megkérdeztük őt arról, hogy ugyan minek az Alföldre kilátó, hisz csak a síkságot látnánk, akkor így felelt.

- Mit látnánk? Mindenfelé síkságot. Gyönyörű lenne. Mint a tenger. Csak még szebb.

Budapesten és környékén hét kilátó is van, a legújabbat nemrég avatták föl a Budai-hegység legmagasabb csúcsán, a Nagy-Kopaszon. A tornyot Csergezán Pálról, a híres természetfestőről nevezték el. A Pilisi Parkerdő Zrt. Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán emelkedő új kilátójának tizennyolc méter magas felső szintjéről pazar körpanoráma nyílik a főváros 100 kilométeres körzetére.

Budapest és környéke leghíresebb kilátói az 1910-ben épült János-hegyi és az ugyancsak koros, 1929-es Látó-hegyi Árpád-kilátó. A többi viszonylag új, a nagy-hárshegyi 1989-ben, a Makovecz Imre tervezte kis-hárshegyi a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján, a Budakeszi Vadasparkban álló torony 1983-ban, a törökbálinti Anna-hegyi a 90-es években épült.