A napkollektoros tetõ négy téli hét kivételével biztosítja a kórház melegvíz-ellátását

A Szeged Városi Kórház energetikai rendszere idén lenne 26 éves. Működhetett volna még néhány évig a korábbi formában, ám az egyre növekvő energiaköltségek miatt a kórház és a város vezetése két éve úgy döntött: nem szórják ki tovább az ablakon a pénzt, inkább megújítják a rendszert. Az épület és a műszaki berendezések átvizsgálása után az energetikai korszerűsítés mellett döntöttek. Elegendő saját forrás híján kapóra jött az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében energetikai korszerűsítésre kiírt pályázat. A 370 milliós felújításból 167 millió forint érkezett európai uniós forrásból.

A felújítás részeként kicserélték a nyílászárókat, ami már önmagában jelentősen növelte az épület hőtároló kapacitását. Ezzel párhuzamosan leverték a vakolatot, a régi helyére új került, amely alá hőszigetelő réteget tettek. "A kórház paplanba burkolása ugyancsak jelentősen csökkentette az épület hőveszteségét" - nyilatkozta lapunknak Pajor László, a szegedi kórház főigazgatója. Az előbbi két fejlesztés is látványos volt, ám a kórház energetikai rendszere ennél is nagyobb változáson ment keresztül.

A fejlesztés részeként lecserélték az elavult kazánokat és kazánházi berendezéseket. (A régi kazán hatásfoka 75 százalékos volt, a helyére került korszerű, folyamatos szabályozású gázégőkkel felszerelt berendezés hatásfoka 94 százalék.) Új hőtávvezeték épült a korábbi leromlott állapotú, gyakorta kilyukadó, hőszigetelő képességét elvesztett rendszer helyett. A rekonstrukció során új melegvíztávvezeték-rendszer is készült, korszerűsödött a hőközpont, lecserélték az elavult hőcserélőket. A beruházás során minden épületben kiépült a fűtési rendszerek programozható, automatikus, égtáj szerinti külső hőmérséklettől függő szabályozása. A lecseréltnél dinamikusabb, a külső hőmérséklet apróbb változásait figyelembe vevő elektronikának köszönhetően megszűnt a korábbi túlfűtés.

Igazán látványos változás azonban a tetőkön zajlott. A korábbi kisebb méretű és hatékonyságú napkollektorok helyére a legújabb technológiai színvonalat képviselő, 800 négyzetméternyi felületű napkollektor került. Ez a rendszer december utolsó két és január első két hetét kivéve a kórház melegvíz-ellátását teljes egészében biztosítja.

A szegedi kórház vezetői szeretnék, ha a napkollektoros rendszer minél előbb a fűtésre is rásegítene. A 800 négyzetméteres rendszer kapacitása lehetővé teszi, hogy a melegvíz-szolgáltatás mellett a fűtés egy részét is a napenergia megcsapolásával biztosítsák. A kollektorokat működtető elektronikai rendszer is úgy épült meg, hogy az a fűtési rendszerre olcsón rácsatlakoztatható legyen. A kórház pályázati pénzekből szeretné összekötni a két rendszert. A gázkazános hálózatot azonban nem akarják sutba dobni, mert hiába a napfény városa Szeged, ott sem süt mindig a nap.

A megújult technológia a kórházban már hónapok óta kiválóan működik. Az előzetes számítások szerint a korszerűsítésnek köszönhetően az intézmény gázszámlája húsz százalékkal csökkent volna. A tények azt mutatják, hogy az idei áremelkedés és áfaváltozás ellenére nem nőtt az intézmény gázszámlája.

A fejlesztésnek köszönhetően a főigazgató szerint az intézményben kellemesebb a légkör, komfortosabb a munka. Ezt közvetlenül érzékeli az ellátási körzethez tartozó negyedmillió ember. Az energiaköltségek csökkenésével nő a gyógyászati berendezések beszerzésére, a közvetlen gyógyításra fordítható összeg. Ezáltal csökken a kórházban töltött idő is. A napkollektorok tehát végső soron a betegek kiadásait is csökkentik.