Jelentősen módosult az új ellátórendszerben kiemelt szerepet játszó, úgynevezett védett kórházakat felsoroló lista. A hamarosan a parlament elé kerülő javaslatban már csak a 19 megyei kórház, a négy egyetem, valamint a népegészségügyi program szempontjából kiemelt országos onkológiai és kardiológia intézet szerepel, továbbá több kisebb intézmény, amelyek segítségével garantálni lehet, hogy 50 kilométeren belül bárki találjon kórházat. Ezek a kiemelt kórházak lefedik az ország területének egészét.

Az új rendszerben fennmaradó 43 ezer ágynak valamivel több mint a felét ezek a kiemelt intézmények adják. További húszezer ágy sorsa a regionális egyeztetéseken dől el. Ezek elosztását a kisebb, területi kórházak között miniszteri rendelet szabályozza, azaz bizonytalanabb jövő vár rájuk.

A törvény benyújtása után a szakminiszter kórházakra lebontott ajánlatot tesz a régióknak az új szerkezet kialakítására. Ezt a regionális egyeztetők módosíthatják, de ha nem sikerül valamennyi érdekelttel elfogadtatni a döntést, akkor a miniszter listája lép életbe. A tulajdonosok a már meghirdetett - igen kedvező anyagi feltételeket kínáló - minisztériumi pályázat hatására márciusig négyezer ágy felszámolását vállalták önként, további 12 ezer az új szabályok hatására szűnik meg vagy alakul át.

A gyors döntés érdekében a kormány a budapesti kórházakat kivezette a listáról. A róluk való döntést az egészségügyi miniszter a regionális egyeztetők hatókörébe utalta, illetve időt adott arra, hogy a fővárosi kórházak sorsában érdekelt érdekcsoportok megvívják a maguk szakmai csatáját. A lobbik aktivizálódása ugyanis már a lista első változatának nyilvánosságra kerülése után érezhető volt. Voltak, akik eredményt is elértek. Minden valószínűség szerint így kerülhetett a törvénnyel védett kórházak sorába a fehérgyarmati kórház - a térség országgyűlési képviselője Veres János pénzügyminiszter -, továbbá Ózd, Gyula és Szentes kórháza. Körvonalazódik a "vesztesek" listája is: regionális egyeztetésen kell megvédeni pozícióit az esztergomi, a siófoki, illetve a listára hol felkerült, hol lecsúszott balatonfüredi kórháznak is. A legnagyobb változás, hogy a kiemeltek közül kikerült tizenegy fővárosi intézmény - ezek között néhánynak kifejezetten jelentős értékű az ingatlana.

A törvény mielőbbi életbe léptetését ezúttal létkérdésnek tekinti a pénzügyi tárca, ezért is erőszakolta ki az egészségügyi miniszter ellenében, hogy már áprilistól - ellentétben a korábbi júliusi időponttal - csak a csonkolt kapacitásokat finanszírozza az egészségpénztár. Ezzel 20-30 milliárd forint tartható benn az egészségügy kasszájában.

Nem csoda, hogy a kormánydöntés azonnal ellenállásba ütközött, sokan az előzetes egyeztetést hiányolták. Mikola István, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere szerint a listáról lemaradt kórházakat gyakorlatilag lassú agóniára ítélik, mondván, hogy krónikus vagy rehabilitációs ágyak maradnak benne. Hangsúlyozta: a kormány nem népegészségügyi szempontok alapján, hanem "mérnöki tudománnyal", körzővel és vonalzóval osztotta fel az ország területét 50 km sugarú körökre, azonban azt nem vette figyelembe, hogy az ötven kilométer nem ugyanaz autópályán vagy mellékutakon.