Takarítják az Európai Parlament üléstermét. Egyszerre húsz nyelven beszélnek

REUTERS - Vincent Kessler

Milyen nyelven lehet az, hogy Europese Commissie/Commission Européenne? - szokták találgatni családi fényképalbumok böngészői, amikor ahhoz a fotóhoz érnek, amelyen szerettük az Európai Bizottság székháza előtt pózol. A helyes megfejtés: flamandul (azaz hollandul) és franciául. Ám ha történetesen - például az évente szokásos nyílt napon - már a Berlaymont-palota belsejében kapták lencsevégre az illetőt, úgy a francia mellett angol feliratokat találhatunk körülötte. Míg ugyanis a külcsínnek a Brüsszel kétnyelvűségére vonatkozó szabályoknak kell megfelelnie, a belbecs már az EU bizottságának hivatalos munkanyelveit tükrözi. (Leszámítva a németet: a Goethe nyelvét beszélő három tagország nagy bánatára az valahogy mindig elsikkad a bizottságon belül.)

Nemcsak bábeli, de adminisztratív zűrzavarral is találkozik, aki a nyelvek helyzetére kíváncsi az EU-n belül. A hivatalosak közé nemrég huszonegyediknek felzárkózott az ír (gael) is, amelyet hamarosan a román és a bolgár követ. Három spanyolországi regionális nyelv - a katalán, a baszk és a galíciai - pedig sajátos, félhivatalos státust kap. Utóbbiak azért csak ilyet, mert az unió elismerte ugyan a több millió ilyen anyanyelvű érveit, de az egyre inkább csillagászati összegre rúgó tolmácsolási és fordítási költségekbe Spanyolországnak külön be kell szállnia.

Az EU számvevőszékének jelentése szerint tavaly csak az írásban készült fordítások 3,5 millió oldalt tettek ki, és több ezren dolgoztak ezeken, több mint félmillió euróért. A teljes nyelvi számla az évi egymilliárd euróhoz közelít.

A fordítás Európa nyelve - Umberto Eco olasz írót idézte a minap José Manuel Barroso európai bizottsági elnök. Ezzel igyekezett megvédeni saját döntését, amely szerint Leonard Orban, a januárban hivatalba lépő román EU-biztos éppen a többnyelvűségért lesz felelős. Mostanáig ezt a területet az oktatással, a kultúrával és az ifjúságpolitikával együtt a szlovák Jan Figel látta el, s az Európai Parlament szocialista frakciója szerint a román biztos tárcája önmagában súlytalan és komolytalan. Ám Barroso elvetette a javaslatukat, miszerint inkább egy kisebbségpolitikai területet kellene kialakítani. (Nehezen is lehetne ezt megtenni: a magyarok a megmondhatói, hogy egyes tagállamok nyílt ellenkezése miatt milyen nehéz bármit is az EU-n áterőltetni a kisebbségvédelemben. Az uniós joganyag is igen gyér e téren.)

Abból indult ki Barroso a többnyelvűség területi önállósításakor, hogy ez nemcsak nyűg és költség, hanem érték is. Mint a katalán Bernat Joan i Marí EP-képviselőnek éppen a múlt héten megszavazott jelentése rámutat, több mint nyolcvan nyelvet beszélnek az unió területén. A jelentés ezért arra kéri az EU-intézményeket, hogy lehetőség szerint akkor is az anyanyelvükön kommunikáljanak a polgárokkal, ha nem hivatalos uniós nyelvről van szó.

Tabajdi Csaba (MSZP), az EP nemzeti kisebbségi pártközi csoportjának társelnöke a strasbourgi vitában kifejtette: az EU alapszerződésében jogi alapként rögzíteni kell az állam nélküli és nemzeti kisebbségi nyelvek védelmének fontosságát. A képviselő üdvözölte, hogy a jelentés sürgeti a veszélyeztetett nyelvek listájának felállítását. Tabajdi kanadai mintára uniós nyelvi ombudsman kinevezését, valamint a többnyelvűséggel foglalkozó uniós ügynökség felállítását is szorgalmazta.

Orban tárcájához tartozik majd: az EU népszerűsíti az idegen nyelvek tanulását, hogy minél több uniós polgár megértesse magát a másikkal. A felmérések szerint a huszonötök lakosságának 56 százaléka beszél valamely idegen nyelvet (általában az angolt), míg 28 százalékuk az anyanyelvén kívül két, 11 százalékuk pedig három továbbival is elboldogul. Hiába viszont az összesen nyolcvan kommunikációs lehetőség, 44 százalék csak az anyanyelvén beszél.

A magyarok 58 százaléka ismerte el, hogy nyelvtudása legfeljebb a "nix dajcs"-ig terjed. Ez az íreké, a briteké és az olaszoké után a negyedik legroszszabb mutató.