Frank Voreqe Bainimarama főparancsnok közölte a fővárosban, Suvában rendezett sajtóértekezletén, hogy felruházta magát az elnöki jogkörrel, és élve vele, meneszti a kormányt, majd rövidesen kinevez egy ideiglenes kormányt. Azt ígérte, hogy rövidesen visszaadja az elnöki hatalmat Ratu Joseph Iloilo megválasztott elnöknek, és a lehető leghamarabb új választásokat ír ki.

Laisenia Qarase miniszterelnök és kormányának több tagja a kormányfői rezidencián tartózkodik, amelyet körülvettek a hadsereg alakulatai. A katonák lefoglalták a kormányfő hivatali járműveit, és eltorlaszolták a rezidencia környékének utcáit, hogy a kormány tagjai ne menekülhessenek el. Az épületbe azonban nem hatoltak be, és nem vették őrizetbe a kormány tagjait.

Qarase kormányfőnek még sikerült egy kereskedelmi rádióban üzenetet intéznie népéhez. Mint elmondta, olyan választás elé állították, hogy vagy lemond, vagy teljesíti a puccsisták vezetőjének, a hadsereg főparancsnokának követeléseit. Kijelentette, hogy egyikre sem hajlandó. Mint mondta, úgy értelmezi jelenlegi helyzetét, hogy a hadsereg gyakorlatilag házi őrizet alá helyezte. Iloilo elnök hivatala nyilatkozatot adott ki a történtekről. Eszerint az államfő nem támogatja a hadsereg hatalomátvételi kísérletét, és hallgatólagosan sem veszi tudomásul. A hadsereg eljárása egyértelműen alkotmányellenes, ellentétes a demokratikus eszményekkel - áll a nyilatkozatban.

Az ország két nagy szomszédja - Ausztrália és Új-Zéland - elítélte a választott kormány erőszakos megbuktatásának kísérletét. Figyelmeztették a Fidzsi-szigeteken tartózkodó állampolgáraikat, hogy biztonságuk érdekében mielőbb hagyják el az országot, mert zavaros helyzettől, erőszakos fejleményektől kell tartani. Kilátásba helyezték, hogy megszakítják katonai kapcsolataikat a Fidzsi-szigetekkel, és beutazási tilalmat léptetnek érvénybe az ottani puccs vezetői ellen.

John Howard ausztráliai kormányfő a fidzsi-szigeteki demokrácia súlyos kudarcának nevezte canberrai sajtóértekezletén a suvai államcsínyt, de elutasította Qarase fidzsi-szigeteki kormányfőnek azt a kérését, hogy Ausztrália küldjön csapatokat Suvába, és fojtsa el az államcsíny kísérletét. Mint mondta, szó sem lehet arról, hogy fidzsi-szigeteki és ausztráliai katonák lövöldözzenek egymásra Suva utcáin. (Bainimarama, a puccsisták vezetője figyelmeztetett előzőleg, hogy egy külföldi beavatkozás vérontásra vezetne.)

Az óceániai kis szigetországok többségéhez képest meglehetősen jómódú Fidzsi-szigetek 1987 óta egyik puccsról a másikra bukdácsol. Mindegyik erőszakos hatalomátvétel szorosan összefüggött a szigetország politikai életének jelenleg központi kérdésével, azzal, hogy megilletik-e előjogok a szigetek melanéz őslakosságát a bevándorlókkal (elsősorban indiai bevándorlókkal) szemben.

A mérsékelt nacionalistának tartott Qarase kormányfőt az őslakosok nacionalista pártja által végrehajtott puccs juttatta hatalomra 2000-ben. Azóta azonban már két demokratikus választást is rendeztek az országban, s Qarase mindkettőt megnyerte. A demokratikus választások idején oly módon sikerült egy időre biztosítani az ország belső békéjét, hogy az eredetileg puccsal hatalomra jutott kormányfő - a bevándorlók pártjainak nyomására - beleegyezett a 2000-es puccs vezetőinek felelősségre vonásába. A kormányfő az utóbbi hónapokban olyan törvényt készített elő, amely amnesztiát biztosított volna az őt egykor hatalomra segítő  puccsistáknak.

A hadsereg főparancsnokának egyik követelése éppen az volt, hogy a kormányfő ejtse az amnesztia tervét. Bainimaramát azért is háborította fel különösen a dolog, mert a puccsisták őt is hajszál híján megölték 2000-ben, épp hogy csak sikerült elmenekülnie előlük. A hadsereg vezetőinek további követelése volt, hogy a kormány mondjon le annak az új törvénynek az elfogadtatásáról is, amely földterületek vásárlásában és birtoklásában előnyöket biztosítana az őslakosságnak.
(MTI)