
Feszült figyelem az ülésteremben Kurucz Árpád
Az Országgyűlés hétfői ülésén 201 igen és 160 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetéséről, mértékéről, a kedvezményezettek köréről szóló új jogszabályt. Február 15-től a háziorvos és a szakorvos felkeresésekor vizitdíjat kell fizetnie a felnőtt betegek nagy részének, illetve a kórházi tartózkodás idejére napidíjat, alkalmanként 300 forintot. A kiskorúakon kívül mintegy kétmillió rászorult felnőtt is mentesül a fizetési kötelezettség alól. Szabályozták a várólisták rendszerét is.
A parlament elfogadta az egészségbiztosítás felügyeletéről szóló jogszabályt. Az ellenzék szerint e törvény teszi lehetővé a több-biztosítós modellre való majdani áttérést. A kormányzat szerint ugyanis miközben sokan kibújnak a járulékfizetés alól, az emberek az indokoltnál jóval gyakrabban járnak orvoshoz. A gyógyszerfogyasztás is jóval meghaladja a racionális szintet. Ezt orvosolandó áprilistól csak járulékfizetés ellenében, biztosítási alapon lehet igénybe venni a szolgáltatások túlnyomó többségét. E nélkül csak a mentés, az életmentő beavatkozás, a járványügyi ellátások közül a védőoltások és a szűrővizsgálatok járnak majd. A törvény bevezeti a vizitdíjat az orvoshoz fordulás megfontoltabbá tétele érdekében. Hasonló okból kórházi napi térítést is kell majd fizetniük a betegeknek, bár ebben a szférában ők már aligha tudják befolyásolni a számla összegét azzal, hogy rövidebb gyógyítási időt kérnek. Az új rendszert február 15-től vezetik be, mert még nincs döntés, hogy miként szedjék be a 300 forintos vizitdíjat, illetve a kórházi ápolás ellenértékét. Nyilvánvaló, hogy az orvosok rendelés közben aligha kezelhetnek készpénzt, a kártyás megoldás bevezetéséhez viszont nincs már elég idő. A probléma megoldására miniszteri biztost kért fel a szaktárca, aki várhatóan az év végéig elkészül a javaslatával, ám a gyakorlati megvalósításhoz másfél hónapra lesz szükség.
A harmadik reformtörvény elfogadásával döntött a parlament a biztosításfelügyelet létrehozásáról is. Ezzel hetedik alkalommal cserél gazdát a rendszerváltás óta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyelete. Volt már állami, tb-önkormányzati felügyelete, jelenleg állami és társadalmi testület ellenőrzi a munkáját. Az új szabály kormányhivatalra bízza az ellenőrzést. A mai döntéssel a biztosításfelügyelethez kerül az egészségbiztosító ellenőrzése, a szolgáltatók vizsgálata, a különféle díjakkal kapcsolatos döntések elleni fellebbezések, panaszok kivizsgálása. Egyelőre azonban csak ezek a keretek látszanak az új jogszabályból, a részletekről semmi biztosat nem tudni. Így az sem ismert, hogy miből, hogyan, hány munkatárssal és pontosan mit is fog csinálni az új kormányhivatal. Valódi tartalommal ugyanis csak később, egy kormányrendelet tölti meg a most elfogadott törvényt.
Lapunk úgy tudja: a biztosítottak jogvédelmét januártól ellátó szervezet várhatóan 100 fős lenne, a felállítása pedig 100 milliós kiadással járhat az Egészségügyi Minisztériumnak. Az önállóan gazdálkodó hivatalt a miniszterelnök által kinevezett elnök irányítja majd, akinek a megbízatása, az Állami Számvevőszék elnökéhez hasonlóan, hat évre szól. Az elnök munkáját tíztagú felügyeleti tanács is segíti. Tagjaira a szakminiszter, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, a kötelező egészségbiztosítás ellátásait finanszírozó egészségbiztosító vezetője, a Magyar Kórházszövetség elnöke, az egészségügy területén működő szakmai kamarák elnökei együtt, az önkormányzati érdekszövetségek közös képviselői (utóbbi három együttesen), az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala külön-külön tenne javaslatot. A tagok megbízatása az elnökéhez hasonlóan hat évre szól, kinevezésüket a miniszterelnök írja alá.
Lapzártakor ért véget a szavazás a kórházrendszer átalakításáról. Bár nagy erők mozdultak meg a változtatásért, érintetlen maradt a kormány ajánlata. Sem a Sportkórházat, sem más megmenteni remélt intézményt nem sikerült "beimádkozni" a kiemelt kórházak elitcsapatába.
|