Egy év alatt csaknem ötven százalékkal emelkedett az Afganisztánban előállított heroin mennyisége. Mára ez az ország adja a világtermelés mintegy kilenctizedét. Afganisztán viharos tempóban előretör, míg a hagyományos termő-termelőterületek (például a délkelet-ázsiai Aranyháromszög: Burma-Mianmar, Laosz) viszszaszorulnak.

Ennek megfelelően az utóbbi öt évben drámaian átalakult a világtermelés szerkezete. Afganisztánban, amelynek nyersópium-termelése 2001-ben még a 200 tonnát sem érte el, idén az előállított mennyiség hatezer tonna fölé kerül. Ez az átrendeződés megváltoztatja a szállítási útvonalakat is. Minthogy a termesztés/előállítás és a piacra kerülés között akár néhány év is eltelhet, az Afganisztán felől érkező heroin-roham a következő években tetőzik, áthaladva az Európába vezető értékesítési útvonalakon, például Magyarországon is. Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervezete, az INCB adatai szerint az afgán heroin csaknem kétharmada kerül az illegális európai piacokra - jelentős mértékben Magyarországon át.

A heroin stratégiai, sőt katonai fontosságú cikké erősödött. Afganisztánban a szövetséges erőkkel (köztük a magyar katonákkal) szembenálló szélsőséges vallási és terrorista csoportok, a tálibok, az al-Kaida fegyveresei a kábítószer-bevételekből (egészében évente csaknem hárommilliárd dollárból, a teljes magyar katonai költségvetés többszöröséből) finanszírozzák a fegyvervásárlásokat, fizetik saját zsoldos-katonáikat. Ha az ópium/morfium/heroin-termelést drasztikusan sikerülne visszaszorítani Afganisztánban, az ország belső stabilitása is hamarabb helyreállna. Az UNODC, az ENSZ Kábitószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala egyik iratában már "narkógazdaságnak" minősítette Afganisztánt, ahol a drogjövedelmek talaján tenyészik az óriási mértékű korrupció.

Mint tegnap e sorok írójának Karl Eikenberry amerikai tábornok, az afganisztáni koalíciós erők főparancsnoka Budapesten jelezte, az ópium/herointermelés az afganisztáni problémakör egyik legfontosabb, meg nem oldott kérdése.

Jól értesült magyar források szerint a három, Afganisztánból Európába tartó "heroin-út" mindegyike átvezet Magyarország területén. A heroinút Afganisztán déli részén, Hilmand tartományban, a világ jelenlegi legnagyobb termő-termelőhelyén kezdődik. Több ágra szakad. Az északi ág a volt közép ázsiai szovjetköztársaságokon, Oroszországon, Ukrajnán át ér magyar területre. A déli "főút" Iránból Törökországon át a Balkánig vezet, ott kettéágazik, az észak-balkáni szakasz Bulgárián, Románián át jut el hozzánk. A másik, a dél-balkáni út csak súrol bennünket, Bulgárián, Albánián, Montenegrón, Horvátországon keresztül - érintve Délnyugat-Magyarországot - Ausztriába és Olaszországba vezet.

Albán, török, kurd, kisebb részt magyar bűnözői csoportok szervezik a kábítószer-szállítást, nagyjából ugyanazok, akik jó pénzért keletről embereket csempésznek Magyarországra, vagy rajtunk keresztül nyugatra. Bázisuk Németország, ahol állampolgárságot szerezve több millióan élnek közülük, főleg törökök. Magyarországon a vám és pénzügyőrséggel együttműködve a rendőrség, a határőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok is vadásznak a heroin-csempészekre.

A kábítószer-termelés, a csempészet visszaszorítása elsőrangú nemzetbiztonsági ügy. Nemcsak azért, mert a csempészek a drog mellett illegális bevándorlókat, adott esetben terroristákat csempésznek Európába. Hanem mert Afganisztánban csaknem kétszáz magyar katona szolgál, segíti a talpra állást, a többi között a heroin-alapú gazdaság fojtószorításából való kitörést. Északon Baghlan tartomány, ahol a magyarok döntő többsége szolgál a helyi tartományi újjáépítő csapatban (PRT), nem számít a legnagyobb ópiumtermesztő vidékek közé. Ám az előrejelzések szerint jövő tavasszal, amikor elvetik a magot, nagy területeket vesznek ott is művelésbe az ópiumparasztok. Becslések szerint az afgán kábítószer (ópium/heroin)-ipar az ország egy év alatt megtermelt nemzeti jövedelmének, évi mintegy hatmilliárd dollárnak csaknem a felét adja. Tavaly ugyan némileg visszaesett a mákföldek területi aránya, de ezt jórészt ellensúlyozta a magas termésátlag.

Egy hektár, amelyen mákot, az ópium, heroin alapanyagát termesztik, az afgán parasztnak tízszer(!) akkora jövedelmet hoz, mint ha gabonát vetne-aratna. Hol van olyan mezőgazdasági termék, amely felvehetné a versenyt a roppant nyereséges ópiummal a világ egyik legszegényebb országában (ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék a magyarországinak az egyhuszada)? Erre a kulcskérdésre egyelőre sem a NATO/EU/ENSZ katonái, szakértői, sem a helyi vezetők nem tudnak érdemi választ adni.

Nagy hazai heroin-fogások

Az utóbbi évek rekordját egy 92 kilogrammos, 50 százalék tisztaságú, másfél milliárd forintot érő szállítmány tartja. A Törökországból Csehországba tartó kocsi 2005 júniusában Ártándnál bukott le a kamionröntgenen, ami kimutatta a rakományba rejtett 165 darab kis csomagot.

Kevesebb, mint egy hónap múlva az ukrán határnál, a barabási átkelőn egy, a tettes-profilírozási rendszerben abszolút gyanút nem ébresztő, kétgyermekes örkényi családapa bukott le, a kocsija különlegesen kialakított utánfutójából 65 kilogrammnyi, egymilliárd forintnál is többet érő heroinmennyiség került elő.

Idén szeptemberben és november végén fogtak 30-30 kilogramm heroint. Itt is kimutatható a török szál, noha a magyar rendszámú kisteherautó szeptember végén Esztergomban bukott le. A rakomány török eredetű textiláruból állt, a vég szövetek alá rejtették a 240 milliót érő kábítószert. November végén Dunaharasztiban kaptak el egy újabb harminckilós tételt, a szállítmányozó cég - amely Törökországgal állt kapcsolatban - telephelyén. A pénzügyőrök szerint a cég egyébként áfacsalásra szakosodott, és a kábítószer-csempészést csak "mellékágazatként" űzte.