Az Alba Innovációs Park látványterve

Fél éven belül két szándéknyilatkozatot írt alá Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke: az első dokumentumban a felek rögzítették, hogy közösen létrehozzák az Alba Innovációs Parkot, a minap pedig abban állapodtak meg, hogy a parkban elsőként egy Nanotechnológiai Innovációs Központot alakítanak ki.

Az MTA elnöke kérdésünkre válaszolva elmondta: az innovációs park valójában az akadémiai kutatóknak, a világcégek kutató-fejlesztő részlegein dolgozó mérnököknek, valamint több felsőoktatási intézmény szakembereinek a közös projektje lesz, amely a következő években a székesfehérvári önkormányzat katalizátori szerepével valósulhat meg. Az innovációs park konzorciumi formában történő kialakításában és majdani működtetésében egyelőre az MTA négy kutatóintézete, számos Székesfehérváron működő elektronikai, informatikai, mechatronikai cég - Videoton, Alcoa, Philips, Denso, Albacomp, Visteon -, valamint a Budapesti Műszaki Főiskola, a veszprémi Pannon Egyetem, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem, és a fehérvári Kodolányi János Főiskola vesz részt. A konzorcium ugyanakkor nyitott: további cégek, felsőoktatási intézmények is csatlakozhatnak a projekthez.

Warvasovszky Tihamér érdeklődésünkre elmondta: a város egy 4,6 hektáros ingatlant ajánlott fel az innovációs park létrehozásához. Ezen az egykor laktanyaként használt területen jelenleg is találhatók olyan épületek, amelyeknek folyik a felújítása-átalakítása, de további csarnokok, laboratóriumok kialakítására is van lehetőség. Az összességében több tízmilliárd forintos projekt szerepel a kormány által támogatott fejlesztési pólus programban is, így a polgármester szerint a konzorcium a következő években jó esélyekkel pályázhat állami és uniós forrásokra, ráadásul számíthat a közreműködő világcégek anyagi szerepvállalására is. Azt tervezik, hogy két-három éven belül megnyílnak az első tudományos központok a fehérvári innovációs parkban.

Vizi E. Szilveszter tudósítónknak azt mondta: nem véletlen, hogy a Fehérváron működő nagyvállalatok első szóra csatlakoztak a konzorciumhoz, hiszen az MTA részvételével több száz tudós szabadalmaihoz, újításaihoz, műszaki ötleteihez juthatnak hozzá, ráadásul az innovációs parkba az akadémiai intézetek által hasz-nált legmodernebb műszerek, mérőberendezések kerülnek majd. Az MTA elnöke szerint a cégeknek jóval olcsóbb lesz az innovációs park szolgáltatásait igénybe venniük, mint ha egyenként építenék fel vagy fejlesztenék tovább az önálló kutató bázisaikat.

Vizi E. Szilveszter azzal számol, hogy idővel a Fehérváron működő világcégek beköltöztetik majd a fejlesztő részlegüket az innovációs parkba, amelynek a kiszolgálására hosszabb távon az MTA egy új akadémiai intézet létrehozását is tervezi. Az MTA elnöke közölte: a nemrég meghirdetett akadémiai reform legnagyobb projektjének tartja a fehérvári innovációs park létrehozását, amely jó példája lehet annak, hogyan fűzhető öszsze egy erős köldökzsinórral a tudomány és a gazdaság.

Tudásközpont épül Nyíregyházán

Csaknem egymilliárd forintos norvég pályázati támogatással építenek tudásközpontot a Nyíregyházi Főiskolán. Az önkormányzatok, civil szervezetek, valamint kis- és középvállalkozások kiszolgálására tervezett létesítményben lesz egy szolgáltató- centrum fordítási és tolmácsolási lehetőségekkel, létrehoznak egy virtuális infokommunikációs campust internetes távoktatási és e-marketing szolgáltatással. Kialakítanak egy technológiai részleget is, ahol mód lesz helyi újítások, találmányok próbagyártására. A tudásközpontról tárgyaltak Bente Angell-Hansennel, a norvég királyság magyarországi nagykövetével. A nem uniós tag Norvégia évente jelentős öszszeget fizet az Európai Unió belső piacán való részvételért, és ebből a hozzájárulásból hozták létre azt a 130 millió eurós pályázati alapot, amelyből a nyíregyházi beruházás hárommillió eurós támogatást nyert. (Tudósítónktól)