Mégsem a sejtjeink örökítőanyagában kialakuló zavarokban - a mutációkban - kell keresnünk a hatékony daganatterápia kulcsát - vetették fel kanadai kutatók. A rákos sejtelfajulások hátterének feltárásával foglalkozó orvosi szakfolyóirat, az amerikai Cancer Cell januári számában megjelent írásuk az anyagcserezavarokra irányítja az onkológusok figyelmét. A legolvasottabb orvosi szakcikkek listáján jelenleg a negyedik helyen álló közlemény szerint egy régi és olcsó kémiai anyaggal, a diklór-acetáttal rosszindulatú tüdő-, emlő- és agydaganatos sejtekben - egyelőre tehát nem a betegek szervezetében, hanem laboratóriumi körülmények között - sikerült helyreállítani egy eddig visszafordíthatatlannak gondolt károsodást.

A daganatos sejtekben megváltozik az energiatermelés egészséges sejtekre jellemző módja. Míg az ép sejtekben a mitokondriumnak nevezett sejtalkotórészben képződik az alapanyagokból - nagyrészt cukorból - az életműködések forrásául szolgáló energia, addig a daganatos elváltozás területén másutt, a sejtek plazmájában megy végbe egy roszszabb hatásfokú - ugyanannyi alapanyagból kevesebb energiát és több mellékterméket előállító - folyamat. A helyváltozást sokáig azzal magyarázták a tankönyvek, hogy a mitokondriumok befolyásolhatatlan funkciókiesése miatt "keres" más megoldást a beteg sejt. A kanadai munkacsoport azonban a diklór-acetáttal új-ra beindította a rákos sejtek mitokondriumainak működését.

Az egyszerű és filléres költséggel előállítható vegyület hatása szerteágazó: megnyitja a sejthártya egyes csatornácskáit, fokozza bizonyos enzimek termelését, megváltoztatja az elektromos töltéssel rendelkező részecskék sejtbeli eloszlását. Mellékhatásként némi fájdalmat és átmeneti testérzékelési zavart okozhat, ám ez a kutatók szerint "reális ár az életben maradásért". Pontosabban a rákos sejtek természetes haláláért, az apoptózisért. A rossz mitokondriumú, daganatos sejtek ugyanis a diklór-acetát hatására a pusztulás képességét is visszanyerik. A daganatos beteg élete épp ettől függ: rákos sejtjei így nem növekednek és szaporodnak a szomorú végig.

A New Scientist című tudományos hetilap január 20-i száma szerint a gyógyszergyáraknak az olcsó kémiai anyag nem jelent üzletet, ezért a későbbi - már emberi, önkéntes közreműködéssel zajló - vizsgálatokat valószínűleg jótékonysági szervezetek és bizonyos államok támogatják majd.