Ez, ha valaha is kiépül, legkorábban a jövő évtized első felében valósulhat meg, noha az első, csak a harctéri csapatokat (nem országokat) védő változatát a NATO-főtitkár már 2010-ben működőképesnek látná. (A cseh és lengyel komponensű amerikai rakétapajzs is a leghamarabb 5-6 éven belül állítható fel.)

A NATO-csatlakozás a védelmi rendszerhez egy technikai probléma miatt sürgős. Az amerikai (cseh-lengyel) rakétapajzs ugyanis a dél-, délkelet-európai államokat már nem fedi le egy, a Közel-Keletről (Iránból) induló rakétatámadás elől. A Lengyelországból indítható 10 amerikai ellenrakéta hatótávolságán kívül esik Törökország, Görögország és Olaszország egy része. Bulgária déli területe a hírek szerint határeset. Ahogy az amerikai pajzs mellett lándzsát törő Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár fogalmazott a minap: megengedhetetlen, hogy Európa futballnyelven két ligára osztódjon. (Azaz az első ligában a "védettek", köztük a magyarok, a másodikban pedig a kimaradók, védtelenek legyenek.)

A lapunk által megkérdezett brüsszeli szakértő 7-1o milliárd euróra becsülte az amerikaihoz képest erősen korlátozott NATO-rendszer fejlesztési-kiépítési költségeit. Ha Magyarország ennek csak egy-két százalékát állja, az is 18-50 milliárd forintot emészthet fel. Ez tizede-negyede a Gripen vadászgépprogramnak, a rendszerváltás óta a legdrágább védelmi beruházás költségeinek. Viszont a honi védelmi iparnak, elsősorban az informatikának, szoftverfejlesztőknek, lehetőség nyílhat a kiépítésbe való bekapcsolódásra.

A tervezett amerikai rakétapajzs Európa eddigi megosztottságát újabb repedésekkel fenyegeti. Mindenekelőtt az újabb fegyverkezési versenytől tartanak. Konkrétan, hogy a rakétapajzs a rövid és közepes hatótávolságú rakétákat korlátozó 1987-es egyezményből való kilépésre ösztönzi Moszkvát, amely ismét elkezdheti a Nyugat-Európát a nyolcvanas évekig fenyegető közepes hatótávolságú rakéták fejlesztését, telepítését.) A kérdés a legélesebben az orosz energiára ráutalt Németországban vetődik fel. A szocdemek, az orosz energiaiparban érdekelt Gerhard Schröder exkancellár, semmiképpen sem szeretnék Moszkvát hergelni, de még a konzervatívok sem állnak ki egyértelműen az amerikai pajzs mellett.

A kétkedők felteszik a kérdést: szükség van-e egyáltalán a pajzsra? A rendszer felállításának nem lesz-e nagyobb a kára (például terrorista célponttá válik Csehország, Lengyelország), mint a haszna? Már hallani az elégedetlenkedőket: a csehek és a lengyelek miért nem konzultáltak európai szövetségeseikkel, mielőtt az amerikaiakkal kétoldalú megbeszéléseket kezdtek a pajzsról? Megoszlanak a vélemények arról is, hogyan tárgyaljanak Moszkvával, miként vonják be Oroszországot, amelynek biztonsági fenntartásai vannak az amerikai pajzszsal kapcsolatban.

Közben az oroszok is telepítik a maguk pajzsát, mégpedig délre, vélhetően, hogy az Irán felől esetleg elinduló rakétákat elfoghassák. A vadonatúj első Sz-400-as rakétaosztályt Örményországban, az iráni határnál állítják fel, ami arra utalhat, ők is tartanak Teherántól. Vlagyimir Mihajlov tábornok, az orosz légierő parancsnoka tegnap - jól időzítve - bejelentette: még alig kezdődött el a korlátozott (hadszíntéri) rakétavédelmi rendszer, a negyedik generációs Sz-400-as Triumf telepítése, máris dolgoznak a következő, az ötödik generációs, az amerikai rendszernél is többet tudó, az űrbe mélyen belenyúló rakétapajzson.

Kelet-Közép-Európa, jelen esetben elsősorban Lengyelország és Csehország, ismét viták középpontjába kerül. Jacques Chirac leköszönő francia államfő a régi sebek feltépésétől tart. Az első sebet a 2003-as iraki háború ejtette Európán, a NATO-n, amikor a meghatározó nagy tagállamok, az "ellenszegülők", Németország, Franciaország elvetették, hogy az amerikaiak oldalán részt vegyenek. Mások, köztük az újak, a keletiek (magyarok, lengyelek, csehek, szlovákok, észtek, románok, bolgárok) az "engedelmesek koalíciója", csapatokat küldtek Irakba. Afganisztánnal, a NATO eddigi legnagyobb szabású közös külföldi szerepvállalásával (engedelmesek, ellenszegülők együtt), az ellentétek ugyan tompultak, de a nyugodtabb felszín alatt fortyog a mély.