Egy gyermekre jutó nevelési költségek és támogatások

Iskolakezdés - tetemes költséggel
Kurucz Árpád Az, hogy sok pénzbe kerül egy gyerek felnevelése, nyilvánvaló. De hogy évente átlag egymillió forintba - ez talán meglepő. Az se zavarjon meg senkit, hogy sok családban nincs is ennyi jövedelem. A Tárki kutatói ugyanis "forintosították" a szülők gyerekük érdekében végzett munkáját is.

A Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) nemrég közreadott tanulmányában azt vizsgálta, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon egy gyermek felnevelése, illetve mennyiben támaszkodhatnak az államra a szülők. Az egyenleg a gyermekes családok számára negatív. A hiány százmilliárdokra tehető.

A gyermeknevelés pénzbeli hatásai négy alaptételből állnak össze: a gyermek fogyasztása, a gyermekneveléssel járó háztartási munka, az anya kieső jövedelme, illetve a szülők humántőke-vesztesége, ami a karrierépítés lehetőségének csökkenéséből, esetleg ellehetetlenüléséből adódik. Gábos András, Gál Róbert Iván és Keller Tamás azonban csak az első két tényezőt tudta számszerűsíteni vizsgálata során.

Egy gyermek születése alapvetően megváltoztatja a háztartás költségvetési szerkezetét: bizonyos kiadások csökkennek, viszont újak bukkannak fel. A kutatók arra jutottak, hogy egy gyermek évente 288-417 ezer forintnyi árut (élelmiszert és tartós fogyasztási cikket) fogyaszt el. A legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó költség a három vagy több gyereket nevelő családban kisebb.

A Tárki kutatói ezúttal különös figyelmet fordítottak a gyermekneveléssel kapcsolatos otthoni munka értékére, hiszen a szülők sok olyan teendőt is elvégeznek, amit a gyermektelen párok nem. Ez a szűken értelmezett háztartási munka mellett a gyermek ellátásához kapcsolódó egyéb feladatokat - testi gondozást, ruhavásárlást, együtt tanulást, meseolvasást stb. - is magában foglalja. A költségeknél így nem csupán a tisztítószerek és eszközök árát, hanem a kieső jövedelmet is figyelembe vették. A tevékenységek elvégzéséhez szükséges időt a Központi Statisztikai Hivatal életmód/időmérleg vizsgálata alapján becsülték meg, értékét az úgynevezett harmadik szereplőnek - bébiszitter, takarítónő, bejárónő stb. - fizetendő bér alapján számították ki. A szülők ezen az alapon évente 404-1663 ezer forint értékű munkát végeznek otthon. A legkevesebb "élő munkaerős" ráfordítást a két vagy több gyermeket egyedül nevelő szülők nyújtanak, míg időben a legtöbb törődést az egykék élvezhetik.

Összességében egy gyermek nevelésének éves átlagos költsége 1,26 millió forint. Ez családtípusonként változik, hiszen ahol egy szülő nevel két gyermeket, ott 842 ezer forintra csökken a ráfordítás, míg az egykékre 2,04 milliót fordítanak a szüleik. Születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költünk gyermekünkre. (Nem számítva a szülésznek dugott hálapénzt, az óvodai úszásoktatás, a különórák, a felkészítők, a születésnapi bulik és más egyebek költségeit.)

A gyermeknevelés terhein az állam többféle módon igyekszik könnyíteni. A juttatások egy része pénzbeli, míg más részük természetbeni. Az előbbibe a gyes, a gyet, a gyed, az anyasági segély, a családi pótlék, a terhességi gyermekágyi segély, illetve a személyi jövedelemadó-kedvezmény tartozik, az utóbbihoz elsősorban a gyermek-egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás. A kettő együttes értéke gyermekenként évi 328-937 ezer forintot tesz ki.

Mindebből kitetszik, hogy a gyermeknevelés költségei jóval magasabbak a támogatások öszszességénél. A vizsgálat ráadásul csupán felveti, de nem vizsgálja az anya kieső munkabéréből, illetve a karrierépítés nehézségeiből fakadó jövedelem-veszteséget. A gyermekek számának növekedésével a negatív egyenleg fokozatosan csökken. A magyar támogatási rendszer jól követi a gyermekek számából adódó családi jövedelem-különbségeket. A három- vagy többgyerekes családok több mint négyszer annyi segítséget kapnak az államtól, mint az egy vagy két gyereket nevelő párok.

Pénzt várnak az iskolásokért