Az üzleti angyalok az angolszász országokban 4-10-szer annyit fektetnek be, és 30-40-szer annyi céget finanszíroztak, mint a kockázatitőke-alapok. Magyarországon 1999 és 2001 között a felnőtt magyar népesség 2,2 százaléka, 144 ezer ember fektetett vállalkozásokba átlagosan egymillió forintot. Többségük azonban a vállalkozó barátai és családtagjai közül került ki. A valódi üzleti angyalok olyan magánemberek, akik vagyonuk egy részét közvetlenül kezdő vállalkozásokba fektetik. Az angyalok üzleti tapasztalataikkal és kapcsolataikkal is segítik a vállalkozás fejlődését. Hazánkban az 1999-es internetes robbanás idején jelentek meg nagyobb számban az ilyen angyalok. Egy közelmúltbeli kutatás 16 üzleti angyalt kérdezett meg, akik 78 cégbe több mint egymilliárd forintot invesztáltak. Közülük öten korábban angolszász területen éltek - írja a kutatást végző Makra Zsolt és Kosztopulosz Adreász.

Az ismert példák közé tartozik Fodor Péter kanadai üzletember, vagy Várkonyi Attila, aki a német SAP szoftvertársaság amerikai leánycégének vezető posztjain szerzett vagyont. Ők a tipikus üzleti angyaloktól eltérően nem közvetlenül, hanem a részben általuk tulajdonolt és menedzselt Fast Ventures kockázatitőke-alapon keresztül fektettek be kezdő high-tech cégekbe. Az építészeti tervezőszoftver-gyártásból meggazdagodott volt Graphisoft-tulajdonos, Bojár Gábor, és az Elender egykori tulajdonosa, Lepp Gyula szintén fiatal szoftvercégekbe forgatja vissza vagyona egy részét. Duda Ernő, aki 21 éves korában egy amerikai barátjával megalapította a fénymásoló Copy General hálózatot (de rendezvényszervező és internetes kereskedőcége is volt), a biotechnológiai szektorban sikeres befektető.

A tőkeinjekcióra a kezdő vállalkozásoknak nagy szükségük van, mert bár kockázati tőke bőven van a piacon, az alapok 0,5-1 millió dollár alatti befektetésekkel nem szívesen foglalkoznak, jobban kedvelik a méretes cégfelvásárlásokat. Így a cégalapítók megtakarításaik felhasználása után pénzügyi vákuumban találják magukat, amikor az üzlet beindításához 10-30 millió forintra volna szükségük. A 10 és 100 millió forint közötti befektethető magánvagyonnal rendelkező üzleti angyalok jól be tudnák tölteni ezt a rést.

A kezdő vállalkozások és az üzleti angyalok egymásra találása nem egyszerű, mert a vállalkozók nem szívesen engednek be a cégbe idegent, főleg úgy, hogy az irányításba is beleszólása van, és ha nem jó irányba haladnak a dolgok, például a cég túlköltekezik, akár radikálisan is beleszólhatnak az ügymenetbe - jegyezte meg Bedő Balázs, a Vidux informatikai társaság vezérigazgatója, aki először a cégbe üzleti angyalként beszálló Fast Venturesnél tevékenykedett, majd innen lépett át a befektetés vezetői székébe. Szerinte a beleszólási joggal a befektetők elfogadható mértékűre szeretnék csökkenteni a kockázatot, amely abból ered, hogy csak az alapító tulajdonos ismeri igazán saját cége működését.

- A vállalkozók attól is tartanak, hogy a befektetők eltulajdonítják az ötletüket, ezért úgy akarnak tárgyalni, hogy alig árulnak el valamit a termékről, amelynek a megvalósítására pénzt kérnek. Félelmük nem mindig alaptalan - jegyezte meg Toldi Judit, az Innostart üzletfejlesztési menedzsere.

Az egymásra találás másik fő akadálya az üzleti angyalok rejtőzködő magatartása. Sokuk még a befektetés után se akarja, hogy a külvilág tudjon az ügyletről - tette hozzá a menedzser. Pedig felmérések szerint az üzleti angyalok háromszor annyit fektetnének be, mint jelenleg, ha megtalálnák a megfelelő cégeket, miközben a kezdő vállalkozások tőkehiányra panaszkodnak.

A megoldást az utóbbi években különféle üzletiangyal-hálózatok létrehozásában keresik világszerte. Ezek egy részét maguk az angyalok, vagy tőzsdék, könyvvizsgáló cégek, bankok hozták létre, és nyereségérdekeltek. Ilyen például az ausztrál Business Angels Pty. Ltd vagy a holland NeBIB. Az utóbbi évi 1250 eurós tagdíjat és a befektetésekből két százalék sikerdíjat kap. Ezt csak komoly üzleti tervvel rendelkezőknek érdemes kifizetniük, így a befektetők válogatott kínálatot látnak maguk előtt. Igaz, ez jóval szűkebb, mint az ingyenes, közpénzből finanszírozott hálózatok esetében, amelyeknél viszont pénzügyi szűrő hiányában a kiválasztás hatékonysága is kisebb. Ilyen a skót nemzeti üzletiangyal-hálózat, a LINC Scotland, a német helyi hálózatokat tömörítő Business Angels Netzwerk Deutschland és az EU által finanszírozott nemzetközi European Business Angels Network (EBAN).

Magyarországon a PHARE-pénzből útjára indított, de ma már önfinanszírozó Innostart Nemzeti Üzletfejlesztési Alapítvány és a Magyar Innovációs Szövetség hozta létre az Üzleti Angyal Klubot 2000-ben. A klub az egyetemeket, kutatóintézeteket, inkubátorházakat, ipari parkokat is igyekszik bevonni működésébe. Ingyen felkészíti a vállalkozókat arra, hogyan prezentálják cégüket az üzleti angyaloknak. - Elsősorban azt kell megtanulniuk, hogy ne a találmány technikai részleteiről, hanem a meghódítható piac nagyságáról és a befektetés várható megtérüléséről beszéljenek - magyarázta Wikonkál Éva, az Innostart igazgatója. A klub eddigi működése során 49 projektet mutatott be befektetőknek, akik kilenc cégbe fektettek be - ismertette az eredményeket Wikonkál Éva. A hálózat a piackutatásban és az üzleti terv készítésében is segít, ezt azonban már nem ingyen teszi. Ezenkívül tanácsot ad a vállalkozóknak, hogy állami vagy uniós támogatásra pályázzanak-e, vagy inkább befektetőt, esetleg bankhitelt keressenek. Ha a befektetés létrejön, az angyalok kétszázalékos sikerdíjat fizetnek a klubnak, amely most továbblép, és a Regionális Fejlesztési Központ országos irodahálózatával összefogva Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat néven regionális klubok szövetségévé bővül.

Az Innostart által összehozott vállalkozók és angyalok néhány sikertörténetet is maguk mögött tudhatnak már. Az emberi lábakat háromdimenziósan beszkennelő szoftvert gyártó cégbe egy nevét titokban tartó, ma is aktív bróker fektetett be, a cég termékeit keresik a cipő- és lúdtalpbetétgyártók. Az idős parasztember, aki feltalálta az önmagát élező ekevasat, állami támogatást kapott az Innostart segítségével. Termékei kelendőek, ma már kis üzeme van, és befektetőt keres. Az Innostart szakembereinek azonban meg kellett vizsgálniuk komoly orvosi találmányokat, a borsízű rágógumit, vagy a Rubik-kockánál is bonyolultabb bűvös csillag ötletét. Utóbbiakat az édesszájú, és egyre inkább a számítógépes játékokat kedvelő vásárlók valószínűleg elutasították volna. Igaz, a bőrtapéta például már betört az európai piacra.