A programot, vagyis azt, hogy a tömegközlekedés - a BKV-nál újabban közösségi közlekedésként emlegetik - mindenki számára elérhető legyen 2010-ig kell befejezni, s a cégnél remélik, a hátralévő idő elég lesz a szükséges fejlesztésekre.

A BKV utasainak 25 százaléka valamilyen módon korlátozott, ezért a legfőbb cél a fizikai akadálymentesítés - mondta Bősze Sándor, a BKV főosztályvezetője. Az intézkedések között szerepel a járműbeszerzés, a meglévők átalakítása, valamint a peronok, járdaszegélyek, épületek megközelítésének könnyítése. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a teljes akadálymentesítés Budapest átalakítását jelenti, amelyben a jármű csak egy apró pont. Hozzátartozik többek között a megállóhelyek megközelíthetősége, a felszállást könnyítő elemek elhelyezése, és a járművek belső kialakítása oly módon, hogy mindenkinek könnyen használható legyen.

A látássérültek egy ideje már nagyobb biztonságban érezhetik magukat a 2-es metróban, legalábbis a felújított állomásokon, ahol mozgólépcsőtől a peronig kőbe vésett barázdák vezetik a botokat és gazdáikat. A 30 centiméter széles, 2 milliméter mélyen barázdált sáv cipőn keresztül is érzékelhető, és a botot is biztonsággal vezeti a kívánt irányba. A vakvezető sáv kikerüli a peron oldalfalai mellett lévő berendezéseket és a legnagyobb forgalmú átvezető folyosókat is. A Blaha Lujza téri tesztidőszak után a 2-es metró többi állomásán is bevésik majd a jeleket, a vonal teljes felújításának végére - 2008-ig - minden állomáson biztonsággal közlekedhetnek majd a rosszul látók is.

Ahhoz azonban, hogy lenn a mélyben ne legyenek veszélyben a rosszul látók, le is kell jutniuk odáig. Erre is kidolgozták a szakértők a megoldást, a barázdáknál is korszerűbb és a mozgólépcsős üzemmódhoz igazított Audio Tájékoztatási Segédlet (ATS) elnevezésű rendszer kiépítésével. A rendszer hangjelzéssel vezeti el a gyengén látókat - már akinek van kártyaméretű adóvevője - a mozgólépcsőtől a peronig. Az ATS-t már a felújításkor kiépítették minden állomáson, ebből nyolc ponton már üzemel is. Úgy tudjuk, a vakvezető sávokat állomásonként mintegy ötszázezer, az ATS-rendszert pedig egymillió forintból lehet kiépíteni. A teljes költség várhatóan tizenötmillió forint lesz.

A felszíni közlekedésben tervezik, hogy a látássérültek számára kialakítanak egy műholdas helymeghatározáson (GPS) alapuló forgalomirányítási rendszerhez kapcsolódó eszközt. Ez egy bankkártya méretű rendszer, amely bármely busz helyzetét 10 méteres pontossággal érzékeli, jelzi, hogy hányas számú busz érkezik a megállóba, s hogy hány perce ment el az előző. A rendszert hamarosan a 86-os autóbusz vonalán tesztelik. A nem is annyira távoli jövőben azonban megszólalnak a megállók. Vagyis, az a gyengén látó, aki a megfelelő érzékelő kártyával a zsebében közelít egy megállóhoz, az hangos információt kaphat a jármű távolságáról, érkezési idejéről és nem utolsósorban a járat számáról.

A BKV a mozgássérültekre is gondol, Bősze Sándor elmondta, számukra csaknem hatvan vonalán üzemeltet a cég olyan járművet, amelyre kerekes székkel és babakocsival is könnyen fel lehet szállni. Alacsony padlós buszból 344-et, troliból 22-t és villamosból 33 szerelvényt üzemeltet a cég. 2001-ben csupán huszonöt, 2005-ben pedig már negyvenegy vonalon jártak ilyen járművek. Tavaszra 12 darab alacsonypadlós új trolibuszt vásárol a BKV.