A község felújított buszmegállója

Wéber Tamás

Dani Bernadett most érettségizik
Wéber Tamás

Bernadett Drávapiskin lakik családjával, anyja a helyi kocsmát vezeti, apja a Pannon Volánnál dolgozik, bátyja biztonsági őr. A lány most érettségizik Komlón, s beiratkozott jogi asszisztensi képzésre. Bernadett jelenleg önkormányzati képviselő. Tavaly augusztusban lett nagykorú, pár héttel később belépett az SZDSZ-be, s az októberi választáson bejutott faluja képviselő-testületébe.

Kasza Mikó Lajosné (Margit néni) is belépett az SZDSZ-be
Wéber Tamás Bernadett szülei és a bátyja is SZDSZ-tagok. De itt ez nem szokatlan, hisz a százlelkes baranyai falu választópolgárainak kétharmada belépett a liberális pártba. Emlékezetes, hogy Drávapiskiben lett polgármester Mali Zoltán, aki 2006 nyara és 2007 februárja között Dél-Baranya két tucat falujában hétszáz embert szervezett be a szabad demokraták soraiba. Bernadett azt mondja:

Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere
Wéber Tamás - Zoli Siklósról járt ki Piskire, és azt mondta: szeretne itt polgármester lenni, "meg akarja csinálni a falut". Itt addig nem volt semmi. Zoli belelkesített mindenkit.

Bernadett szülei házának nappalijában meséli mindezeket, s amikor arról kérdezem, miért épp az SZDSZ-be lépett be, akkor újra azt feleli, hogy "a Zoli miatt". Tovább faggatom:

- És ön mit tud az SZDSZ-ről?

- Amit a Zoli mondott.

- És ő mit mondott?

- Nem is tudom - mosolyodik el a lány.

- Mi fogta meg az SZDSZ-ben?

- Hát az egész caklipakli.

Elárulom neki, hogy azért jöttem a falujukba, mert - a villámtoborzást követő februári botrány elültével - kíváncsi vagyok, miképp működik Drávapiskiben az SZDSZ-szervezet. Szavaiból az derül ki, hogy sehogy. Taggyűlés nincs a faluban, de a lány szerint jó érzés az SZDSZ-hez tartozni. Arra a kérdésre, hogy miért, ezt válaszolja:

- Ez egy közösség. Aki belépett az SZDSZ-be, az tenni akar a faluért.

Ugyanezt hangsúlyozza a 70 éves Kasza Mikó Lajosné - Margit néni - is. Az asszony a Pest megyei Kemence községből költözött férje családjához 1954-ben. A família 40 holdon gazdálkodott, Margit néni férje, apósa, és annak az apja mind a kisgazdákhoz kötődtek. Az asszony szép szavakkal idézi fel a már eltávozott férfiakat, s februárban elhunyt férjét.

- A férje nem neheztelt, hogy egy kisgazda családból átpártolt az SZDSZ-hez? - kérdezem az asszonyt.

- Dehogy! Ősszel a férjem is belépett. A Zoli vitte be. Mi azért léptünk be, mert létrejött itt egy közösség, és az előreviheti a falut. Ez a település valaha attól volt erős, hogy volt összetartás. Tudja, 1954 végén bezárták a falu kovácsát, a Tóth Kázmért, mert szidta a rendszert. A következő év márciusában levelet írtam az igazságügy- miniszternek, hogy kérjük, engedjék ki a Kázmér bácsit, mert tavasszal a falu még- sem maradhat kovács nélkül. Egy hét múlva kiengedték, pedig még a fele büntetése hátravolt. Akkor összetartottunk, és most megint.

Amikor Margit nénit arról kérdezem, mit tud az SZDSZ elveiről, céljairól, vagy arról, hogy miben különbözik a liberálisok politikája az MSZP-jétől, vagy a Fideszétől, bevallja, hogy az ilyen témákban nincs otthon. Aztán szelíd hangon visszakérdez:

- Jaj, édes fiam, nem lesz nekem abból bajom, hogy megtudják, SZDSZ-tag vagyok? Én hét éve vendéglátással foglalkozom. Nem szeretném, ha valaki azért nem jönne hozzám, mert SZDSZ-es vagyok.

Megnyugtatom, hogy párttagsága miatt aligha lesz kevesebb vendége, ő meg összefoglalja, mit hozott a falunak eddig a Mali Zoltán kovácsolta összefogás. Eszerint felújították a község buszmegállóját és ravatalozóját, megreparálták és kinyitották a régóta bezárt kocsmát, hamarosan megújul és megnyílik a falu bezárt boltja is. Az önkormányzat egyik épületében komfortos lakást alakítottak ki egy idős, mozgáskorlátozott férfinak, aki addig áldatlan körülmények között lakott. A munkákban önként vett részt 20-25 helybéli.

A többi "vívmányt" már Mali Zoltán leltározza a falu önkormányzati hivatalában. A 34 éves polgármestertől megtudom, hogy az elmúlt fél évben húsz ember települt Drávapiskibe, s így elkelt a község valamennyi üresen álló portája. Korábban nyolcan jártak el innen dolgozni, most háromszor annyian. Sokukat Mali győzte meg, hogy keressenek munkát. Most a falu túraállomást épít, ahol a drávai kenusok meg az átutazók megpihenhetnek. Az állomás kialakítása kilencmillióba kerül, ehhez az idén 24 millióból gazdálkodó község pályázaton nyerte a pénzt. További terv, hogy Drávapiskiben megépül egy vállalkozói park élelmiszer-feldolgozó kisüzemeknek, s ez jelentősen enyhíthetné az 50-70 százalékos munkanélküliséggel küszködő, környékbeli falvak lakóinak kenyérgondját is.

Mielőtt folytatnák a terveket, lapozzunk bele Mali Zoltán életrajzába. A 34 éves, gépésztechnikus végzettségű férfi a Komárom megyei Leányvárról származik, s vállalkozóként előbb faipari cége volt, majd játék- és zenegépek forgalmazásába fogott. Ebből él ma is. Az ezredfordulón volt egy villányi munkája, s akkor fogta meg őt az elszegényedett dél-baranyai falvak hangulata. A férfi azt mondja: feladatot látott abban, hogy tegyen itt valami hasznosat, s az idetelepülés mellett szólt, hogy élettársra talált Nagyharsányban. Tavaly januárban úgy döntött, hogy Drávapiskiben elindul a polgármesterségért. Az akkori faluvezető nem tudott eredményt felmutatni, ráadásul az önkormányzat nyomorúságos kasszáját évi ötmillióval terhelte a polgármester bére.

A történethez tartozik, hogy 2006 elején, a parlamenti választás előtti hónapokban Mali Zoltán - párton kívüliként - a siklósi kerületben induló szocialista jelölt, Kocsi László kampánycsapatában vállalt munkát, s ott vetette fel, hogy szívesen lenne Drávapiski polgármestere. Nem támogatták, s ezért otthagyta a szocialistákat, és augusztusban belépett az SZDSZ-be. E párt jelöltjeként októberben elnyerte Drávapiskin a polgármesterséget. Azért győzött, mert sokat beszélgetett a választóival, fejlődést ígért a falunak, és ingyen vállalta a falu irányítását. A kampányával párhuzamosan belefogott a tagtoborzásba. Ennek sikerét azzal magyarázza, hogy lefordította az iskolázatlan embereknek a liberalizmus lényegét. Azt mondta nekik: ne várjanak segítséget, mert csak magukra számíthatnak. Sokak szerint viszont a polgármester által osztogatott ajándékcsomagok miatt volt sikeres a verbuválás.

Mali Zoltán sosem titkolta, hogy ő az SZDSZ tavaszi elnökválasztó küldöttgyűlésén Kóka János mögött áll. S Mali ettől lett hirtelen híres és megosztó személyiség: a polgármester ugyanis az egyik lehetséges királycsinálónak tűnt az elnökválasztás előtt, miután az általa beszervezett tagok 70 küldöttet delegáltak volna a gyűlésbe. A hír, hogy egy vadonatúj, vidéki párttag ajándékcsomagokkal beszervezett, a liberalizmusról homályos képet ápoló, ám egységesen voksoló csapata eldöntheti az elnökválasztást, tettekre sarkallta az SZDSZ vezetését: hoztak egy olyan szabályt, hogy csak azok a tagok delegálhatnak küldötteket az elnökválasztó gyűlésre, akik már a küldöttállítás előtt két hónappal is tagok voltak. Így a Mali által beszervezett tagok a 70 helyett csak hét küldöttet delegálhattak.

Mire eljött az elnökválasztó gyűlés, Mali Zoltán már nem volt párttag. Kiderült, hogy a férfit öt évvel korábban lopásért 250 ezer forintra büntette a bíróság. Mali az egyik üzleti partnerével folytatott anyagi vitáját úgy zárta le, hogy az illető kocsmájából elhozott néhány használati tárgyat és némi készpénzt. Az SZDSZ irányítói a bűnügyről értesülve felszólították Malit, hogy távozzon önként. Mali kilépett, ám ettől még hét embere ott volt az elnökválasztáson. Illetve, csak hat, merthogy egyiküknek aznap dolgoznia kellett. Ha ő is ott van a küldöttgyűlésen, akkor ma Fodor Gábor lenne az SZDSZ elnöke - állítja Mali Zoltán. Az történt ugyanis, hogy a választás előestéjén Kóka János egy nyilatkozatában elhatárolódott Malitól, mire Drávapiski polgármestere megsértődött, és a voksolás előtt tíz perccel telefonon azt kérte embereitől: szavazzanak Fodorra. A hat küldött így is tett, s az eredmény - mint az ismeretes - döntetlen lett. Ha ott a hetedik, akkor Fodor nyer - mondja Mali Zoltán. A megismételt voksolás előtt Mali újra felhívta csapatát, és azt kérte: szavazzanak Kókára. A gazdasági miniszter 13 vokssal nyert.

Bernadett és Margit néni - mindketten küldöttek voltak az elnökválasztáson - megerősíti: valóban úgy szavaztak, ahogy Mali Zoltán kívánta.

- Meglepődtünk a Zoli kérésén, hogy szavazzunk a Fodorra, majd utána meg az, hogy szavazzunk a Kókára, de nem vitatkoztunk vele - mondja Margit néni. - Ő tudja, mi a jó az SZDSZ-nek.

- Hallgattak rá, pedig ő nem is tagja az SZDSZ-nek! - vetem közbe.

- Neki hiszünk, ő sokat tett értünk.

Bernadett még sarkosabban fogalmaz:

- Drávapiskin a Kóka és a Fodor a Zoli nélkül senki. Az országos vezetők idejönnek, mondanak valamit, nem is nagyon értjük, hogy mit, aztán elmennek. Tenni semmit se tesznek értünk. De a Zoli itt marad, és segít nekünk. Ezért mi rá hallgatunk.

Vagyis Drávapiskin az SZDSZ-tagokat továbbra is - az immár három hónapja pártonkívüli - Mali Zoltán irányítja. S nemcsak itt, hanem szinte valamennyi dél-baranyai faluban őt emlegetik vezéregyéniségként az SZDSZ-hez kötődő helybéliek. Noha mindenki tudja, hogy Mali már nem tagja a pártnak. Egyébként klasszikus értelemben vett pártrendezvények szinte sehol sincsenek, inkább ünnepi összetartások vannak, SZDSZ-támogatással.

- Nálunk volt nőnap meg majális - tudom meg Old községben a 25 éves Balog Pétertől. - A nőnapon bonbont kaptak a lányok meg sampont, a majálison ingyen mérték a bort és az üdítőt. Mikulás napján is volt... De várjon csak, most jut eszembe, a Mikulást nem az SZDSZ támogatta, az önkormányzati volt. Tudom, mert én voltam a krampusz, önkormányzati krampusz voltam, nem SZDSZ-es.

A vékony, izmos, borostás arcú férfi jót mulat saját szavain, s amikor megkérdezem, hogy miért lépett be az SZDSZ-be, így felel:

- Nem tudom. Nyilván valami előnyre számítottam. Ígérték, hogy jobb lesz. Én biztonsági őr voltam, de három éve nincs munkám. Szociális segélyből élek, az 24 ezer forint, meg akad havonta 8-10 nap alkalmi munka, az 25 ezer. Ennyi. Szerencsére egyedül vagyok, és ellakom a testvéremmel a szüleimtől örökölt házban.

Az ugyancsak oldi, és ősz óta szintén SZDSZ-tag Török Györgyi is azon a véleményen van, mint Balog Péter:

- Mindenki azért lépett be, mert remél valamit - ismeri el a harmincas éveiben járó, szőke, kék szemű, szerény szavú aszszony. - Én régen a beremendi cipőüzemben dolgoztam varrónőként, aztán a mattyi kocsmában pultos voltam. Évek óta segélyen vagyok, vagy az óvodában alkalmaznak közmunkásként. Az anyám 25 évet lehúzott a beremendi cementműben, és nyugdíj előtt két évvel küldték el.

- A nehézségekből adódik, hogy be kell lépni egy pártba?

- Próba szerencse. Kárunk nincs belőle, tagdíjat nem kell fizetni.

- Tud-e valamit arról, hogy mi az a liberalizmus?

- Paff - tárja szét a karját az asszony tanácstalanul.

Újra megkeresem Mali Zoltánt, s arról faggatom: miért kellett a liberális párt ahhoz, hogy embereket fogjon össze.

- Mert egy párt zászlaja alatt lehet az embereket a legkönnyebben összeterelni - véli a nagy szervező. - Az én célom, hogy tegyek valamit az Ormánságért. Ehhez egy ismert párt hátteret ad. Mivel hozzám az SZDSZ ideológiája áll legközelebb, a szabad demokraták közé szerveztem be az engem követőket. Milyen más címen fogjam össze azokat az embereket, akik itt élnek Dél-Baranyában és ki akarnak törni szorult helyzetükből? Hozzak létre valamilyen kört vagy alapítványt? Az hosszadalmas. És miért rossz az SZDSZ-nek, ha van hétszáz ember Dél-Baranyában, aki úgy érzi magáról, hogy ő SZDSZ-es? Tény, hogy az általam beszervezett embereknek nincs fogalmuk a liberalizmusról, meg arról, hogy mit akar a Fodor, és mit a Kóka. Úgy gondolják, én tudom, hogy melyik lesz jobb elnöknek, és csak annyit kérdeznek: Zoli, kire kell szavazni, a boglyas fejűre, vagy a pockos fogúra?

- De így mindig az a vád éri, hogy azért szervezte be azt a sok, politikából mit sem értő embert, hogy magából befolyásos ember legyen az SZDSZ-ben.

- Az első pillanatban kijelentettem, hogy nem tartok igényt pártfunkcióra, nekem elég Drávapiski és Dél-Baranya. A fejlesztési elképzeléseimhez várok segítséget az SZDSZ-től.

Bretter Zoltán, az SZDSZ baranyai alelnöke bevallja, hogy ő szívesen segít Mali Zoltánnak. Bretter arra is hajlana, hogy visszavegye a párt Malit a soraiba. A Pécsi Tudományegyetemen filozófiát tanító Bretter is tudja, hogy a Mali mögött álló sok száz embernek fogalma sincs a liberalizmusról.

- Mali Zoltán azzal szervezte be az embereket az SZDSZ-be, hogy ő, és a mögötte álló SZDSZ segíteni akar rajtuk. Mivel Mali tele van jó elképzelésekkel és meg tudja szólítani az embereket, miért ne vehetnénk igénybe az ő munkáját? Nem igaz, hogy azok az emberek csak az ajándékcsomagok miatt tartottak Malival. Mali Zoltánnak pár hónap alatt mítosza lett Dél-Baranyában, mert elterjedt, hogy az ő irányításával Drávapiskin épült egy buszmegálló, és megnyílt egy kocsma. Itt már ennyi elég a mítoszhoz.