A civilek nem engedik, hogy semmibe vegyék a véleményüket: elõbb demonstrálnak, aztán pert indítanak

Szabó Bernadett

A zöldek legújabb ügye a zöldhatósági rendszer átalakulásával kapcsolatos. A hatóságok költségvetési támogatásának csökkentése, illetve a folyamatos leépítések a zöldek szerint alkotmányossági aggályokat is felvetnek, ezért a Védegylet és a Levegő Munkacsoport azt fontolgatja, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unióhoz fordul. Schiffer András, a Védegylet munkatársa szerint előbb azonban megvárják, hogy az új környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor mit tesz ezen a téren. Ha őszig semmi sem változik, akkor lépnek.

A zöldek általában az EMLA segítségével lépnek. Az 1992-ben alakult egyesület évente 30-40 környezetvédelmi ügyet képvisel - egyetlenként az országban. Környezetvédő szervezetek, önkormányzatok segítését vállalják el, vállalatokat ellenben nem képviselnek. Manapság sok ügyük kapcsolódik a természetvédelemhez. Egy hévízi beruházásnál például azt vitatták a beruházók, hogy a zöldek által védeni kívánt terület valóban láp-e, vagy csak egy vizenyős valami. Láp volt, az egyesület segítségével a zöldek itt három pert is megnyertek. Más esetekben az európai szintű védettség sem jelent abszolút védelmet.

Jelentős ügyük volt a zsákai akkumulátorbontó. Hiába esett Natura-2000 területre a zajos, poros üzem, a többmilliárdos beruházáshoz a bíróság szerint olyan jelentős társadalmi érdek fűződik, hogy azt meg kell építeni. Hasonló volt a helyzet a börgöndi repülőtérrel is, ahol tízmilliárdos nagyságrendű fejlesztésre kerül sor, ami felülírja a közvetlen közelben húzódó, nagy jelentőségű madárvonulási útvonal értékét.

"Gyakorta tapasztaljuk, hogy a bíróságok megpróbálják kiegyensúlyozni az érdekeket a hatóságok, a zöldek és a beruházók között. Ez nálunk úgy csapódik le, hogy a nagy ügyeket általában elveszítjük, a kicsiket ellenben megnyerjük" - mondta el Fülöp Sándor.

A hárskúti szélerőműnél a bíró kimondta, hogy a szélkereket a tervezett helyszíntől távolabb is fel lehet építeni - itt csupán a közelben volt egy Natura-2000-es terület -, mert semmi sem indokolja, hogy az kizárólag a beruházó által megálmodott területen termeljen zöldáramot. Nagykőrösön egy kocsányos tölgyest akart az erdészet tarra vágni. A favágás helyett a bíró azt tartotta fontosnak, hogy a fák megmaradjanak.

A leghangosabb zöldperek az autópályákhoz kapcsolódnak. Az EMLA igazgatója szerint a civilek közül is viszonylag kevesen gondolják azt, hogy meg kell szüntetni az autóközlekedést. De az sem megy, hogy lebetonozzák az országot. A zöldek szerint meg kell különböztetni az elkerülő utat a feltáró úttól. Elkerülő út kell, olyan, ami elviszi a forgalmat. Ellenben olyanokra nincs szükség, amelyek mellé bevásárlóközpontok épülnek, és ezzel újabb forgalmat generálnak.

Az egyik legaktívabb pereskedő szervezet a Levegő Munkacsoport - jelenleg is négy perük folyik. A szervezetet irányító Lukács András szerint nem a perekre játszanak, hanem megoldást keresnek. Egyeztetni próbálnak, jogszabályokra hivatkoznak, ám ha ez nem járható út, a bíróságok következnek. A szervezet alapvetően az állam ellen indít pereket, de a magánbefektetőket is megtalálja - például tiltakozik, ha egy bevásárlóközpontot természetvédelmi területre akarnak építeni. Helyi ügyekben csak akkor pereskednek, ha az ott élő lakosság jelentős része egyetért velük. Ahogy a többi szervezet, a Levegő Munkacsoport is veszít, illetve nyer pereket. Demszky Gábor budapesti főpolgármester például félmillió forintos büntetést kapott azért, mert azt állította, hatvanmilliárdos kár keletkezett amiatt, hogy a zöldszervezet késleltette a 4-es metró építését. Történelmi jelentőségűnek tartja Lukács egyik vesztett perük számukra kedvező indoklását. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy környezetszennyezés esetén a gazdasági érdekek nem mérlegelhetők.

Minden elbukott ügy fáj - ismeri el Fülöp Sándor, aki szerint mégsem haszontalanok ezek a perek. Az ügyek során a zöldek is sokat tanulnak, és ma már nem akarják a beruházók vérét látni, de azt sem engedik, hogy semmibe vegyék a véleményüket. Az M0-ás keleti szakaszánál a Levegő Munkacsoport elsőként javasolt olyan új nyomvonalat, amelyet végül a kormány is elfogadott.

Mindennapos probléma, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálatot a beruházók nem veszik komolyan. Kész tények elé állítják a hatóságokat - milliárdokat fektetnek be a területvásárlásokba -, és csak ezt követően kérnek engedélyt. Már csak a helyi közösség és a hatóság torkán kell lenyomni az ötletet. Alapvető szemléletbeli problémák is vannak, például nem mindig járható a bíróságokon előszeretettel alkalmazott érdekkiegyenlítés. Egyes zöldügyekben nem középen van az igazság. Azt pedig nem lehet tagadni, hogy a bíróságokon nagyobb szavuk van a gazdasági és a hatósági érdekeknek, mint a zöldek szempontjainak. Ha a hatóság sem áll a zöldek mellé, kevés az esély a nyerésre.

Fülöp Sándor neve is felmerült a jövő nemzedékek ombudsmanja poszt várományosai között. A jogász, aki tucatévnyi ügyészi tapasztalattal is bír, vállalná a feladatot. Így a zöldproblémákat talán nem lehetne a szőnyeg alá söpörni. Hogy végül is kié lesz ez a poszt, az talán már az idén eldől. Feltéve, ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó jogszabályt.