A szerző, a hetvenes évek tiltott kultúrájának egyik kulcsfigurája színházzal, képzőművészettel, filmrendezéssel foglalkozott, mígnem 1979-ben emigrációba kényszerült. Korai műveire is jellemző a művészeti ágak keresztezése (színtársulata, a Kovács István Stúdió előadásaiban például a színész hangját helyettesítő magnófelvételt, illetve a valós testet kiváltó filmvetítést alkalmazott), az új médiumok használata (Molnár Gergellyel közösen készítették az első hazai videoműveket és alapították meg Kelet Európa első punk zenekarát, a Spionst). Magyarországról való távozását követően Najmányi bejárta a világot: zenekarával lemezeket adott ki Párizsban, belsőépítészként dolgozott és saját színházat alapított New Yorkban, zenét gyűjtött Indonéziában és a Karib szigeteken... 1996-tól dolgozik újra Magyarországon is. Örömmel mondott igent a szombathelyi Joyce-fesztivál felkérésére: az ír szerző maga is egész felnőtt életét önkéntes száműzetésben töltötte.

Az Ulysses cselekménye 1904. június 16-án játszódik; Joyce és művének rajongói szerte a világon örömünneppel emlékeznek meg a jeles napról. Szombathelyen több mint tíz éve létezik Bloomsday, a regény helyi vonatkozásának apropóján: a főhős, Leopold Bloom apja a történet szerint innen származott. A helytörténészek találtak is egy korabeli textilkereskedőt, bizonyos Blum Lipótot, aki a rendelkezésre álló adatok alapján akár a regényhős mintája is lehetett. Najmányi László 2001 és 2004 között több Joyce élettörténetéhez kapcsolódó előadást írt és rendezett a fesztiválhoz kapcsolódva. A könyv e művek esszenciája és az előadások előkészítése során Szombathelyen szerzett tapasztalatainak foglalata. A Bloomsday-eken való részvétel ugyanis nem volt csupa öröm és derű: feljelentések, fúrások, politikai megosztottság, a beígért támogatások drasztikus csökkentése – efféle dolgok színesítették a palettát, változtatták a helyzetet a szerző szavaival szólva „tipikusan magyarrá, láb-, illetve kelkáposztaszagúvá”. 

A könyv történetvezetése három szálon fut, fikciót és valóságot vegyít. Kerete a Triesztből Zürichbe tartó Joyce család története, akik (pénzük elfogyván) egy viharos éjszakán bekopognak a művészetpártoló Blum Lipót szombathelyi házába, hogy segítséget kérjenek továbbutazásukhoz, ám mindörökre ott ragadnak. A Joyce család szombathelyi hányattatásait taglaló szövegben fekete humorral átszőtt utalásrendszerre bukkanunk, melyben napjaink Magyarországára és Szombathelyére ismerhetünk. A főszöveget gazdag jegyzetapparátus egészíti ki. A jegyzetek egy része még a város szülöttei számára is újdonságokkal szolgáló helytörténeti ismeretek gyűjt egybe, más részük pedig a történet keretéül szolgáló fiktív mitológiai körítés, amely egy párhuzamos történelmi regénnyé áll össze. A könyv igazi csemege a posztmodern regényírói technikák kedvelőinek és a Joyce filológusoknak. 

Blum Lipóttal legközelebb június 16-án, Szombathelyen találkozhatunk: a 2007-es Bloomsday keretében, az Irokéz galériában mutatják be Najmányi László Blum Lipót imája című videoinstallációját és elektronikus oratóriumát, a Homo Ludens Zenés Színpad, és az Anima Sound System művészeinek közreműködésével.

(Najmányi László: A Blum-ház rejtélye, Golyós Toll Kft – Direkt Kiadó, a Farkasember Polgári Kör és a szombathelyi Önkormányzat támogatásával, 2007)

A szöveg az Erste Bank Csoport támogatásával működő tranzit.hu kortárs művészeti kezdeményezés felkérésére készült.