Szívás elõtt - levegõben tankolás

GRIPEN

Nyolcmillió dollárra tett szert Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a Gripen vadászgépek beszerzésével kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével - derült ki az SVT svéd televízió tényfeltáró műsorából. A műsor vihart kavart és feltehetően még kavar is nálunk, hiszen az Orbán-kormány 2001-ben váratlanul döntött az amerikai F-16-osokkal szemben a Gripenek beszerzéséről. A Medgyessy-kormány viszont jelentős többletterheket vállalt az ügyben.

Az újságírók egyelőre annyit tartanak bizonyítottnak, hogy a cseh Gripenek vásárlását egy osztrák üzletember közvetítésével kenőpénz segítette. Ugyanez az ember információik szerint azt is vállalta, hogy a svéd-brit cég magyarországi vadászgépeladásait is segíti. Tény: Magyarország meglehetősen váratlanul a Gripenek mellett döntött.

Az előzményekhez tartozik, hogy az oroszok az államadósságuk 900 millió dolláros részéért 28 darab felfegyverzett MiG-29-es vadászrepülőt ajánlottak fel - amelyek 1994 végére hadrendbe állhattak. A gépek élettartamának kitöltéséhez szükséges szétszedés-csere-összerakás koordinálása és finanszírozása az Orbán-kormányra várt, amely szükségtelenül nagynak ítélte ezt a beruházást.

1999-ben Magyarország a NATO tagja lett. Ezzel egy időben az európai és az amerikai hadiipar versengeni kezdett az újonnan belépő országok hadi beruházásainak elnyeréséért.

Miközben a HM új gépek után kutatott, a parlamentben Selmeczi Gabriella és Balsay István államtitkári posztjába került a Lockhead-botrány; 31 kormánypárti képviselő és 3 államtitkár aláírásával levelet kapott Bill Clinton elnök, hogy váltsa le a budapesti amerikai nagykövetet, és Steven Jones Lockhead-alkalmazottat nevezze ki - aki egyébként az F-16-osokért lobbizott. Ekkorra ugyanis két konstrukcióra szűkült a kormány figyelme: az amerikai F-16-osra és a svéd Gripenre. A szaktárca ajánlatokat kért a légierő 20-24 vadászrepülőgéppel történő korszerűsítésére.

A beérkezett - amerikai, török, belga - ajánlatok döntően az F-16-osokra vonatkoztak. Az értékeléskor az amerikai F-16-ost hozták ki győztesnek. A svédek hibájául rótták fel, hogy ajánlatukban olyan vadászgép szerepel, amelyet nem lehet a levegőben tankolni, nincs megfelelő fegyverzete. Az összegzés eljutott Orbán Viktorhoz is. Időközben a magyar légtér védelmére rendelt megvásárolandó vadászgépek száma - alapvetően a pénzhiány miatt - tízzel csökkent: 14-re.

E ponton idézzük föl a Magyar Narancs egy régebbi írását: "A honvédelmi miniszter 2001 júniusában egy nemzetbiztonsági kabinetülésről távozva a vadászrepülőgéptender-döntésről érdeklődő újságíró mikrofonjába mondta: az amerikaiak használt F-16-osokra vonatkozó ajánlata a befutó. Két órával később a svéd és a brit nagykövet közös sajtóértekezletet tartva ütközött meg azon, hogy nekik eddig egy szót sem szóltak arról, hogy használt repülőkkel is lehet tenderezni. A kormány talált a svédeknek 10 extra napot arra, hogy új ajánlatot tegyenek. Ettől függetlenül a döntést előkészítő apparátus a 17-18 éves F-16-osok győzelmét készítette elő."

A 2001. szeptember 10-i kabinetülésre érkezők arra számítottak, hogy Orbán Viktor az F-16-osokat részesíti előnyben. Az akkori kormányfő mégis azt jelentette be, hogy a svéd ajánlatot fogadja el. (Érdekes, hogy ezekben a napokban nem volt amerikai nagykövet Budapesten, a távozó Tufót váltó Brinker csak később érkezett meg. Egyik első nyilatkozatában meg is jegyezte: sajnálja a döntést, amely valószínüleg más lenne, ha szeptember 11. után született volna meg.)

A gyanú szerint a több százmilliárd forintos értékű vadászgépeladások sikeréért a BAE-Systems-SAAB brit-svéd konzorcium (ők gyártják a Gripeneket) mindenütt lobbistákat alkalmazott, akik a döntéshozók meggyőzésén dolgoztak.

A svéd tévések dokumentumokra hivatkozva közölték: Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák főnemes egy offshore cégén keresztül szerződést kötött a BAE számára kényes üzleteket intéző Red Diamond vállalattal. Mind a bécsi üzletemberhez állítólag köthető Prefinor International, mind a Red Diamond a Virgin-szigeteken van bejelentve. Sven Bergman svéd újságíró a Népszabadságnak elmondta: nyomozásuk alapján ez a két cég 2002-ben szerződést kötött, amelynek értelmében nyolcmillió dolláros javadalmazásért Mensdorff cége vállalta további magyarországi Gripen-eladás elősegítését, illetve a már lekötött vadászgépekkel kapcsolatos szerződési feltételek lehető legelőnyösebb voltának elérését.

Hasonló üzlet jött létre a két offshore cég között a csehországi Gripen-beszerzés kapcsán - állítja a "Küldetése tényfeltárás" című műsor riportere. Míg a magyar szálon elakadtak, Csehországban be tudták mutatni, mire kapta a pénzt Mensdorff cége. Sikerült belső informátort találniuk Prágában, akinek állításai alapján feltételezhető, hogy 8,7 millió eurós kenőpénzt juttatott a BAE cseh politikusok zsebébe. Többek között rejtett kamerás felvételekkel bizonyítottak, de nyilatkozott nekik a korábbi cseh külügyminiszter is.

Az először februárban bemutatott bizonyítékok alapján a svéd nyomozó hatóság vizsgálni kezdte a cseh Gripen-vásárlás körülményeit. A stockholmi ügyészség munkáját segítik cseh, osztrák, svájci és brit kollégáik is. Angliából annyit tudni, hogy a BAE világszerte több gyanús üzletbe keveredett az elmúlt években, és ezekben mindig szerepel a Red Diamond, a konzorcium feltételezett offshore cége. Időközben Ausztriában is kiderült, hogy több lobbistának ajánlottak tízmillió eurós sikerdíjat, ha Bécsben is a Gripen mellett döntenek. (Ez önmagában még nem jogsértő.) Ausztria végül Eurofighter típusú vadászgépeket vett. Ezek gyártásában is érdekelt a BAE. Jelenleg egy parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel Bécsben a vadászgépbeszerzés körülményeit, és a grémium már Mensdorff urat is beidézte.

Az osztrák üzletember nem nyilatkozott, pedig a svéd újságírók többször is felkeresték Bécsben. A legújabb vádakra cégén keresztül reagált. Mensdorff, akinek felesége ez év elejéig egészségügyi miniszter volt a Schüssel-kormányban, tagadja, hogy valaha is kapcsolatban állt volna a Gripenek eladásával, legyen szó Magyarországról, Ausztriáról vagy Csehországról.

Sven Bergman azt ígéri: nem hagyják abba a nyomozást. Ha van rá ok, jönnek Magyarországra is. A Gripenek gyártása és eladása ugyanis a legnagyobb vállalkozás, amibe Svédország valaha belefogott. Dollármilliárdokat költött az állam a hadiipari befektetésre, de a svéd polgárok érzése szerint eddig csak veszteséget termelt az üzlet. A magyar és cseh kormányon kívül egyedül Dél-Afrika vásárolt Gripen vadászgépeket, így az eredetileg tervezett 200 repülő helyett csak 100 gyártására lesz szükség.

A számunkra legfontosabb kérdés, hogy van-e Magyarországra vezető nyom. Az Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere szerint nem lehet, hiszen semmilyen lobbitevékenységet nem érzékelt a Gripen-vadászgépek beszerzése körül. Demeter Ervin (Fidesz) csütörtökön ma is vállalhatónak, jónak minősítette a vadászgépek beszerzéséről született döntést. Hozzátette: a közvetítőként "emlegetett urat" nem ismeri, nem találkozott vele. Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány előbb az F-16-osok beszerzését támogatta, majd minden átmenet nélkül váltott, Demeter Ervin úgy válaszolt: az Orbán-kormány nem preferálta az F-16-osok beszerzését. (Ezek szerint Demeter Ervin nem emlékszik Szabó János honvédelmi miniszter egykori nyilatkozataira - a szerk.) Arra a felvetésre, hogy kezdeményeznek-e vizsgálóbizottságot, a fideszes képviselő azt mondta, olyan ügyekben kell ezt megtenni, ahol tisztázatlan kérdések vannak. Közölte: ebben az ügyben ilyen nincs.

A Kereszténydemokrata Néppárt mégis talált ilyet: vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Szeretnék tisztázni, hogy miért volt szükség a Gripenekről szóló szerződés Medgyessy-kormány általi módosítására, amelynek következményeként a bérleti díj jelentősen megemelkedett. - Ezt akkor senki nem értette - így Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság KDNP-s elnöke -, hiszen olyan berendezések beszerzése történt meg utólag, amelyek légi utántöltési képességgel látták el a gépeket. Ezek akkor szükségesek, ha a gépeket nagy távolságban akarja használni egy állam, holott Magyarországnak nem voltak és ma sincsenek ilyen szándékai.

Simicskó István szerint azok a hírek, hogy "egy osztrák személy kenőpénzt kapott azért, mert közbenjárt a Gripen-üzlet létrejöttében", új megvilágításba helyezték az akkor történteket. Simicskó István emlékeztetett rá, hogy míg az Orbán-kormány 2001. szeptember 10-én döntött a Gripenek bérléséről, az a pénzmozgás, amiről a svéd sajtó hírt adott, 2002 márciusában történhetett. A politikus hangsúlyozta: ezt követően 2003-ban módosították a szerződéseket, s így csaknem megduplázódott a bérleti költség.

Ha a Fidesz szembenéz a tényekkel, és vállalja, hogy a 2001-es döntésének részleteit megvizsgálják, akkor az MSZP támogatja a vizsgálóbizottság felállítását - jelentette ki Tóth Károly szocialista politikus. Emlékeztetett arra, hogy 2002 márciusában még a Fidesz volt kormányon, és - mondta - ki az az elmebeteg, aki 2002. márciusában egy olyan ellenzéki pártnak fizetne kenőpénzt, amelyről korántsem lehet biztos, hogy nyer?

Christer van der Kwast: Van magyar szál

Meg tudom erősíteni, hogy a Gripen-korrupciós ügynek van magyar szála, de magyarországi személyekkel kapcsolatban egyelőre nem folyik formális vizsgálat. Most Csehországra és Dél-Afrikára összpontosítok. Talán az őszszel többet mondhatok az önök országáról is - mondta lapunknak Christer van der Kwast svéd államügyész. Közbevetésünket, miszerint a "magyar szál" a hazánkban látókörbe került személyeket, intézményeket jelenthet, az ügyész nem kívánta kommentálni.