Az integrált műszaki vizsgáztatás május elsejei bevezetése óta ellenőrzött 187,5 ezer gépkocsi közül több mint 21 ezret utasított integrált vizsgálatra a közlekedési hatóság. Miként arról lapunk is többször beszámolt, az integrált műszaki vizsgálatot azoknál az autóknál rendelhetik el, amelyeket a kötelező eredetiségvizsgálat bevezetése előtt helyeztek forgalomba, és azóta nem végeztek rajtuk eredetvizsgálatot. Ezeknél a járműveknél a hatóság külön is ellenőrzi az alváz- és a motorszám valódiságát és azt is, hogy az okmányokban lévő adatok egyeznek-e a járműbe ütött azonosítókkal. Az új vizsgálati rendszer bevezetését a Nemzeti Közlekedési Hatóság azzal indokolta, hogy így rövid idő alatt kiszűrhetők a forgalomban lévő lopott, valamint engedély nélkül (feltehetőleg lopott és szétbontott járművekből) összeépített járművek. Eddig 21 körözött és további 113 "gyanús" autóra bukkantak az integrált vizsgálatokon. A vizsgálat során nemegyszer kiderült: az autót rendszáma alapján nem körözik ugyan, az alváz- és a motorszám szerint azonban igen. Máskor körözött rendszámot találták az amúgy "tiszta" autón. A rendőrség a jelek szerint nem örül a megtalált lopott autóknak. Legalábbis eddig a vizsgáztatóhelyek összes "néma riasztása" eredménytelen volt.

Hiába hívták fel a hozzájuk legközelebb lévő rendőrkapitányságot, hogy éppen most vizsgáztatnak egy körözött autót, itt a kocsi is és a tulajdonosa is, a válasz többnyire az volt, hogy majd megyünk, de a vizsgálat végéig senki nem érkezett. A vizsgaállomás sem az autót, sem annak gazdáját nem tarthatja vissza.

A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál lapunk érdeklődésére megerősítették: a rendőrség egyelőre nem mutat érdeklődést a vizsgahelyeken leleplezett lopott autók iránt. Hozzátették, már megkezdődtek az egyeztetések arról, hogy a jövőben az állomások hová és milyen formában tegyenek bejelentést, ha a műszaki vizsgán körözött gépkocsit találnak. A közlekedési hatóság a levizsgáztatott, de körözött autók adatait utólag is megadja a rendőrségnek, így a nyomozó hatóság - ha akarja - később is felkeresheti a járművek tulajdonosait.

Az új vizsgáztatási rendszer lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság számítógépes hálózatán keresztül ellenőrizhesse a vizsgáztatóhelyeket és a vizsgabiztosokat. A műszaki vizsgán elvégzett mérések adatai alapján a számítógépes program állapítja meg a vizsga eredményét, hogy tudniillik "az autó alkalmas arra, hogy továbbra is részt vegyen a forgalomban", részben vagy hibásan alkalmas, avagy alkalmatlan. A vizsgabiztosok azonban indokolt esetben felülbírálhatják a számítógép minősítését.

Május elseje óta a közlekedési hatóság ellenőrei azt is figyelik, milyen gyakran bírálják felül a vizsgabiztosok a számítógép döntését. Voltak, akik az általuk végzett vizsgáztatások tíz, míg mások akár annak húsz százalékában átengedték azokat az autókat is, amelyeket a mérési adatok alapján nem lehetett volna. A hatóság az ilyen esetek hátterében - ki nem mondva - korrupciót sejt, azonban azt szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a vizsgabiztosok azért minősítették át (jobb állapotúnak) az autókat, mert a tulajdonosoktól kenőpénzt kaptak volna.

A hatóságnak azonban lehetősége van arra, hogy a levizsgáztatott autókat visszarendelje új ellenőrzésre, tisztázandó, miért tért el a vizsgabiztos a számítógép minősítésétől. Ha a megismételt vizsgálat során döntésére nem tud magyarázatot adni, a gyakori átminősítgetés szélsőséges esetben akár a vizsgáztató működési engedélyébe is kerülhet.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság azt ígéri, a jövőben gyakrabban élnek a vizsgára viszszarendelés lehetőségével. Elsősorban azoknál a vizsgabiztosoknál, akik az átlagosnál gyakrabban minősítettek át gépkocsikat.

Attól a döntéstől is a viszszaélések számának csökkenését várják, amellyel megszüntették a "bérelt helyek" lehetőségét a vizsgáztatóhelyeken. A legutóbbi időkig egyes vállalkozások, szervezetek olykor napokat lekötöttek előre a vizsgáztatóknál, s ha a számukra fenntartott időben mégsem vizsgáztattak, a "vizsgaidőt" jó pénzért eladták.