A nyelvi sokszínűségre nem sokat ad a brüsszeli bizottság, amely szinte kizárólag angolul tett fel videókat a világhálóra (www.youtube.com/eutube). De nem is ez a legnagyobb gond. Bár a YouTube látogatóinak legalább a fele húsz év alatti, az EU-mozgófilmek meglehetősen unalmasra és propaganda-ízűre sikeredtek.

Ki szeretne például tízperces videofelvételt megnézni, amely a Galileo műholdas navigációs rendszer előnyeit ecseteli - miközben az uniós presztízsberuházás a tervezettnél később és drágábban valósul meg, hacsak pénzhiány miatt el nem bukik? Hasonlóan lelkesítő a klímaváltozásról szóló nyolc és fél perces mű, ahol életszerűnek szánt álriportban ajánlgatja egy férfi, hogy mindenki tömegközlekedéssel járjon munkába.

Pedig az alapötlet dicséretes. A kommunikációban mára szinte megkerülhetetlenné vált a YouTube, amely naponta több mint százmillió videoletöltést produkál, és minden nap 65 ezer új videó kerül fel a honlapra. A saját oldal létrehozása - ezt tette a Downing Street 10., a brit kormányfői hivatal is - azért különösen hatékony, mert bármely felvétel megtekintése arra ösztönzi a felhasználót, hogy ugyanebből a forrásból más klipeket is megnézzen.

Kár, hogy az uniós videók kicsit olyanok, mint annak idején a mozifilmek előtt kötelezően elviselendő fekete-fehér híradók. A mai tizen- és huszonévesek persze már nem tudják, milyenek is voltak: most legalább ennyi történelmi tapasztalatot nyerhetnek.