A híd gőzerővel épül, de kérdés, hogy mikor vehetik birtokba az autósok

Sopronyi Gyula

Bár Szigetmonostor feltételekkel hajlandó lemondani kishíd-álmairól, az októberre halasztott tárgyalástól is függ, hogy a jogi egyérintő közepette a közlekedési hatóság végül ráengedi-e a forgalmat az M0-ás hídjára.

Nem könnyű eligazodni az M0-ást övező perek sokaságában, így van ez az autóút északi Duna-hídjának esetében is. Ám az ez ügyben soron következő polgári peres ítélet kétségkívül a magyar környezetvédelmi bíráskodás egyik mérföldköve lehet. A Fővárosi Bíróságnak (FB) öt civil szervezet beadványáról kell döntenie, mivel a zöldek továbbra sem nyugszanak bele abba, hogy a Budapest 80 százalékát ellátó szentendrei-szigeti vízbázist veszélybe sodorja a Szigetmonostort Szentendrével összekötő, az M0-ás "kistestvéreként" is becézett kis híd megépítése.

A zöldek véleményét a Fővárosi Vízművek Zrt. is osztja, ám aggodalom ide vagy oda, a jogi helyzet mégis igen kusza, mivel az FB tavaly nyár végén egyszer már ítélkezett ugyanebben a kérdésben, szintén a zöldek kezdeményezésére, s egyelőre vesztére. Az egy közigazgatási ítélet volt, mely az egyébként javában épülő M0-ás átkelő építési engedélyét, s abban a környezetvédelmi szakhatóság előírását emelte jogerőre. Azaz: a csaknem 62 milliárd forintos nagy híd csak abban az esetben helyezhető forgalomba, ha vele párhuzamosan a szigetmonostori is megépül. Arra az ellentmondásra viszont nem adhatott választ, hogy a környezetvédelmi engedély miért írja elő a vízbázist veszélyeztető kis hidat, ha ugyanannak védelmében viszont megtiltotta a szigeti lehajtást a nagy hídról. Erre adhat választ a polgári per. Nem lesz könnyű helyzetben a nagy híd forgalomba helyezéséről döntő Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), bármilyen legyen is a második ítélet - ha egyáltalán megszületik a hídavatóig. Elvileg azzal is számolni kell, hogy a "kicsi megeszi a nagy hidat".

Hatalmas felhördülés futott végig február végén a szigetmonostori sportcsarnokban, amikor a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (korábbi nevén Nemzeti Autópálya Zrt.) illetékese némi ünneprontással azt közölte az egybegyűltekkel: a település által évek óta áhított kis híd legkorábban 2011-re készülhet el. S akkor is csak abban az esetben, ha a beruházás előkészítése, kivitelezése zökkenőmentesen és pereskedések nélkül zajlik. Pedig amikor február 22-én este a két település együttes, ünnepélyes képviselő-testületi ülésén a polgármesterek szentesítették az egymás közt nehezen kialkudott nyomvonalat, az összegyűltek azt hihették, ez elég ahhoz, hogy rövid időn belül teljesüljön a nagy álom.

Legalábbis az övék. Merthogy a Szentendrei-sziget déli csücskén élő 5-8 ezer emberen, pontosabban azoknak is csak egy részén kívül aligha akad támogatója a sokak szerint elképesztő ötletnek. Sokan ugyanis azért költöztek ki Budapestről Horányba, Szigetmonostorra vagy épp Surányba, hogy elmeneküljenek az autók zajától. A kis híd viszont pont az átmenő forgalmat növelné meg a sziget déli részén, s ez még a szigetlakókat is megosztja.

Molnár Zsolt polgármester nem rejti véka alá, mindenképp szeretnék fejleszteni az évtizedekig elhanyagolt közlekedési infrastruktúrájukat, amihez a kis híd lenne a legjobb alap. Szeretnének munkahelyteremtő idegenforgalmi, oktatási és kutatási vállalkozásokat a településre vonzani, de lakópark vagy bevásárlóközpont kizárva. Elfogadva azonban a környezetvédelmi érveket, a következő hetekben újabb tárgyalást kezdeményez a lehetséges alternatíváról a kis híd 4-6 milliárdosra becsült költségét már elkülönített közlekedési tárcával. Ez lehet a már meglévő kompközlekedés fejlesztése, a szigeti buszjáratok sűrítése, egysávos vagy csupán gyalogoshíd megépítése. Ha a minisztérium nyitott lesz a javaslatokra, a monostori képviselő-testület is felülvizsgálhatja korábbi döntését.

Ennek pedig nagyon sokan örülnének. Például Szentendre, amelyik alapvetően továbbra sem ért egyet az ötlettel. Akárcsak a Fővárosi Vízművek, melynek engedményét - sokéves ellenállását "megtörve" - néhány hónapja sikerült kicsikarniuk a monostoriaknak. A társaság a megegyezéstől függetlenül rendkívül aggályosnak tartja a vízbázist fenyegető elképzelést, de az általa előírt igen szigorú feltételekkel (támfalak, szintemelések, szennyvízelvezetések stb.) mégis áldását adja rá. Haranghy Csaba vezérigazgató szerint ráadásul a példa veszélyes lehet, mivel más települések is jelezték már hasonló igényüket a szigeti és parti összeköttetések gyarapítására. Erről azonban a szolgáltató hallani sem akar.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint a vízművek - szerencsére - gyakorlatilag teljesíthetetlen feltételeket szabott. A civilek veszélyeztetéstől eltiltás címén akadályoznák meg a kis hidat. Az elnök szerint attól, hogy a közigazgatási pert tavaly elbukták, a polgárit még megnyerhetik, mivel az FB tavaly kizárólag azt vizsgálta, a közigazgatási határozat "megfelel-e az eljárási jogszabályoknak". A korábbi engedélyek óta több, a vízbázisok védelmével kapcsolatos jogszabály is megváltozott, lehetővé téve a korábbi szakhatósági hozzájárulás felülírását, azaz a kis híd megtiltását .

A Fővárosi Bíróság érthető okokból szűkszavúan nyilatkozik a lehetséges jogi fejleményekről. A sajtóosztály tájékoztatása szerint a tavalyi közigazgatási bírósági döntés nincs hatással az engedélyezési eljárásokra, de hídügyben a jövőben is helye van a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak, ha az esetleg újabb döntéseket bármely érintett kifogásolja.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság is figyelemmel kíséri a komplikált és bonyolult közigazgatási-jogi ügyet - mondta el Bíró József, az NKH kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője. A forgalomba helyezési eljárás az építtető kérelmére indul, az NKH döntése előtt helyszíni szemlével, a szakhatóságok bevonásával és persze a bírósági ítélet figyelembevételével mérlegel. Végleges és ideiglenes engedély is kiadható, de a konkrét ügyet illetően az igazgató semmilyen találgatásba nem bocsátkozott.