Sólyom László véleményével lehet vitatkozni, hiszen nem orákulum ő. Lehet vitatni a Horn Gyulával kapcsolatos álláspontját, lehet vitatni azt, hogy Gyurcsány Ferenc vajon valóban választ adott-e arra a kérdésére, hogy a cél szentesíti-e az eszközt. Értelmes és helyénvaló vita lenne annak fölvetése: helyesen teszi-e Sólyom László, hogy a morált beemelte (nem föl, hanem be) a politikába. Valóban értelmes dolog lenne megvitatni, jól látja-e azt, hogy egyelőre nem látszik a reformok vége. Ezek fontos és élő kérdések. Csakhogy Nyakó István nem ezekre keresi a választ, hanem azt állítja, hogy Sólyom László a Fidesz embere, sőt a Fidesz elnökének alteregója az államfői poszton. Ez a megállapítás súlyos és méltatlanul elhamarkodott. Sólyom Lászlót lehet szeretni vagy nem szeretni, lehet egyetérteni vagy vitába szállni vele, de egyet nem lehet: elvitatni tőle azt, hogy eddig öntörvényűségének minden mozzanatát áthatotta az alkotmányos alapjogok tisztelete.

Sok minden máson kívül ez is megkülönbözteti őt mondjuk, a Fidesz elnökétől.