Szent János sokáig csak ezen élt

F. Á.

Nyersen ma már nem nagyon fogyasztják
F. Á. A horvátok rogačnak hívják, amit a rog, azaz szarv szóból eredeztetnek, szerintük ugyanis leginkább erre hasonlít. Magyar neve régi legendát idéz: Keresztelő Szent János a pusztában állítólag csak ezen a növényen élt. Örökzöld fája 4-10 méter magasra nő meg, tavasszal hozza gyümölcsét, a körülbelül 20 centiméter hosszúságú „karobot”. Fiatalon még zöld, és csak a következő nyárra érik be.

A belsejében fehérjékben és vitaminokban gazdag, magas cukortartalmú magvak lapulnak. Sok apró, egyforma, és állandó a tömegű magját a középkori aranyművesek - kiszárítás után - súly helyett használták. A karát szavunk nagy valószínűséggel a jánoskenyér magjainak régi arab vagy görög - keration - nevéből származik. (Egyezményes megállapodás szerint egy mag súlya éppen egy karát volt.)

Őrlés utáni állapotában állaga, színe, íze nagyon hasonlít a kakaóéra, így annak helyettesítésére is alkalmas. (Forró tejbe reszelve a kakaóhoz hasonló italt kapunk.)
Úgy tűnik, a sok tekintetben igen egészséges jánoskenyeret a modern világban a természetgyógyászok fedezték fel újra.
A fogyókúrázók és allergiások álma. Egyrészt, mert energiatartalma, zsírtartalma jóval alacsonyabb a kakaóénál (100 gramm őrölt rogačban 320 kalória van), szénhidráttartalma pedig magasabb, így hozzáadott édesítőszert a felhasználás során már nem igényel.
Másrészt gluténmentes, emellett pedig alacsony a fehérjetartalma is, ráadásul oxálsavmentes, és nem tartalmaz sem teobromint, sem koffeint.

Manapság nyersen már alig, inkább feldolgozva, azaz aprítva, pörkölve, és őrölve fogyasztják a hívei. Hagyományos feldolgozása során egyébként semmilyen kémiai adalékanyagot, segédanyagot vagy kezelést nem kap, és vegyszerek nélkül termesztik. Kiváló sűrítőanyag,  főleg a gluténmentes étrendben jelenthet változatosságot habarások, rántások készítésekor, de főtt szendvicskrémek adalékanyagaként is használható. Sőt, fagylaltok és csokoládé krémek alapanyaga is lehet.

Mivel sok benne a kalcium, a csontritkulás megelőzésére is alkalmas. A hagyományos dalmát receptúrák szerint a hasmenés ellenszere is.
Sajtolással kapott édes nedvét cukor és méz helyett gyümölcsök befőzésére, ételek ízesítésére használják. (Sűrű levével, a kaftan-mézzel például a különleges ciprusi borokat édesítették.)
Görögországban ma is főznek belőle pálinkát, bár nem nagyon kifizetődő, mert legalább 100 kilónyi gyümölcsből lesz 20-25 liter pálinka. Dalmáciában ma már csak néhány helyen készítenek édes gyümölcslikőrt belőle.

Horvátországban eddig - mintegy ötven éve - egyébként mindössze egyetlen malom foglalkozott rogač őrlésével, méghozzá Vis szigetén, Komižán. Ebben az évben, Trogir mellett, Marinán is beindult aztán a „rogačpor” gyártás. Ez is jelzi, hogy bár egyre kevesebb jánoskenyeret termelnek Horvátországban, a kereslet nő iránta. (A legfőbb vevők: Szerbia, Szlovénia, és Németország.)
A komižai malomban két kunát fizetnek a jánoskenyér kilójáért, őrölve 6 kunáért adják tovább, és 2-4 kunával lesz drágább, mire a boltokba kerül.

Tipp: Rogačos gyümölcstorta

Hozzávalók: 4 tojás, 150 gramm cukor, 200 gramm liszt, 150 gramm rogačpor, 100 gramm mazsola, 400 gramm hámozott, reszelt alma, sütőpor, 1,5 deci tej. Ez a világ legegyszerűbb receptje, hiszen csak mindent össze kell keverni. (Előbb a tojássárgáját cukorral, majd hozzáadjuk a lisztet, a rogačport, és a gyümölcsöt, mazsolát.) A tojások fehérjéjét habbá verve forgassuk bele a masszába, aztán már csak sütni kell (200 fokon), és kész is. Bármilyen gyümölccsel kipróbálható. Sőt, őrölt mandulával is feldobható.