belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
10. péntek

Na mi újság, Klíma úr?

A Népszabadság újságírói az utóbbi időben saját publicisztikáikban is ki-kitérnek a klímaváltozás kérdésére. Mielőtt e vélemények - akár az olvasókban, akár a szerzőkben - véglegesen rögzülnének, szeretném némelyiket kijjebb húzni, hajlítgatni.

Zágoni Miklós| Népszabadság| 2007. július 27. |nincs komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

HIRDETÉS
Zágoni Miklós
Zágoni Miklós

A sort Rab László nyitotta meg, aki szerint a rekkenő meleg júniusban soha nem volt és nem is lesz rendkívüli. Nos, a pár évtizeddel ezelőtti tankönyvek szerint a június hűvös, csapadékos hónap Magyarországon. Ennek nem mond ellent, hogy több történeti melegrekord is fűződik a júniusokhoz. Tud tehát meleg lenni minálunk nyár elején, csak éppen nem ez volt a tipikus. A klímaváltozással éppenséggel eltűnhet ez az enyhet hozó menedék a gyakran meleg május és a rendszerint forró július-augusztus között.

HIRDETÉS

Na mi újság, Zágoni úr?

Végül Tamás Gábor szerint, ha megkérdeznénk tetszőlegesen kiválasztott öt tudóst, kettő azt mondaná, hogy ami történik, nem gond, csak bizonyos ciklusok természetes ismétlődése. Másik kettő azt állítaná, hogy tragikus az a változássorozat, ami napjainkban zajlik, egy pedig úgy vélekedne, hogy nagy a baj ugyan, de megoldható. Saját tapasztalatom nem igazolja ezeket az arányokat. Néhai Marx György atomfizikus anekdotája jut az eszembe. A Chicago Herald így ír: bizonyos Galilei, Newton és Einstein nevű emberek szerint a Föld gömbölyű. Lapunk azonban tudomást szerzett egy dán kémiatanárról, akinek megdönthetetlen bizonyítéka van arra, hogy a Föld lapos. Ezért a lapban valahányszor a gömbölyű Föld témája vetődik fel, mindig odaírják: ezt a tudósok még vitatják.

Nagyobb baj azonban, hogy ha valóban ilyen lenne a tudósok véleménymegoszlása, akkor a (szerintem) legtipikusabb álláspontot nem képviselné senki. Ez pedig a következő: ami napjainkban zajlik, még nem tragikus, de már nem része a természetes történeti ciklusoknak. Az alpesi gleccserekből 5300 év után először olvadt ki Ötzi, a hegyi ember fagyott teteme 1999-ben. A jelenség mérhető része, a felszíni átlaghőmérséklet már kezd kiemelkedni a statisztikai zajból, de csak bizonyos késéssel követi a vezérlőerő (a légköri üvegházhatású gázkoncentráció) változását, amelyről pedig biztosan tudjuk, hogy rendkívüli tempóban növekszik. (A késleltetés oka elsősorban az óceánok hőtározó kapacitása. Tény, hogy a tengerek hőmérséklete kimutathatóan emelkedett az elmúlt ötven évben, s fölvette az ember általi globális melegítő hatás nyolcvan százalékát. A klímaváltozás jövőjét, súlyosságát érintő alapvető kérdés, hogy visszaadja-e ezt a hőtöbbletet a légkörnek? Mikor, milyen periódussal?)

Nem részletezem tovább. Jó pár éve azzal kezdem az előadásaimat: ha valaki tőmondatban beszél a klímaváltozásról, ne higgyünk neki. Csak a feltételekkel, a részletekkel, a ha-akkorokkal, a mellékmondatokkal kiegészítve lehet akár csak közelítőleg is érvényeset mondani. Ez nem azt jelenti, hogy a tudásunk nem egyértelmű, hanem azt, hogy a téma bonyolult.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    nincs komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS